Szíria elleni szankciókról döntött az EU

Szíriával szembeni szankciókról állapodtak meg az Európai Unió tagállamainak külügyi nagykövetei pénteken Brüsszelben. A Bassár al-Asszád elnök vezette rezsim, mely az ellene kitört tüntetéseket a hadsereggel, több mint 500 halott civil révén igyekszik megfékezni, kihívta maga ellen az EU legerősebb tagállamainak haragját.

A szankciók között ott a rezsim felelősnek gondolt tagjainak EU-ból való kitiltása és számláik befagyasztása – a családtagjaiké azonban (ellentétben a líbiai szankciókkal) nem. Döntöttek a fegyverek vagy olyan eszközök exportjának betiltásáról is az Unió tagországaiból, melyek ugyan nem halálosak, de a tüntetőkkel szemben használhatóak (pl. könnygázgránátok). Befagyasztották a Szíriának szánt segélyprogramot is, akárcsak a vele kötendő társulási szerződést, és kilátásba helyezték az „együttműködés minden formájának” felülvizsgálatát.

„Széles egyetértés alakult ki abban, hogy valamit tenni kell megfelelő üzenet küldésére” – nyilatkozta még az ülés előtt Pierre Vimont, az Unió külügyi szolgálatának (European External Action Service, EEAS) főtitkára. Sőt, a találkozóval kapcsolatban az EEAS feje, Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő is sajtóközleményt adott ki. Ebben felszólította Szíriát, hogy hagyjon fel az erőszakkal, melyet az EU erősen elítél, és figyelmeztette Bassár al-Asszád elnök rezsimjét, hogy tartsa magát az alapvető emberi jogokhoz. Ashton a politikai foglyok azonnali elengedését is követelte.

A „három nagy” a szankciók mögött

Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország igyekeztek leginkább, hogy az Unió fellépjen a szír rendszerrel szemben egy, az EUobserver internetes lapnak nyilatkozó uniós diplomata szerint. A három az ülés előtt ország egy közös levelet is terjesztett a résztvevők közt, melyet a Financial Times EU-val foglalkozó blogjának sikerült megszereznie. „A szavahihetőségünk múlik a gyors akción. Azonnal meg lehet és meg is kell tenni pár lépést” – szól az informális dokumentum. Korábban több kritikát is kapott az EU, amiért csak Líbia ellen vezetett be szankciókat, holott több más arab állam vezetése is erőszakhoz nyúlt a tüntetéshullám megfékezésére.

A levél több, most elfogadott javaslatot is tartalmaz, így a magas rangú vezetők Unióból való kitiltását, fegyverembargót és az uniós segélyek leállítását, hacsak a rezsim „napokon belül” nem változtat a viselkedésén. Az Európai Bizottság 129 millió eurós összeget szánt Szíriának 2011 és 2013 között, amiből többek között az ország szegény, szárazság sújtotta északkeleti régióin segítenének, és a tagállamokkal együtt az iraki menekültek ellátására is adott eddig 80 milliót. Egy diplomata ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott az EUobservernek, hogy még ezeknek az összegeknek a befagyasztása sem lenne elég, hogy „megmozgassák a világot”.

Felmerült ugyanakkor, hogy az Európai Beruházási Bank 1,3 milliárdos támogatási alapjától is elzárják Szíriát – ez Egyiptom után a második legnagyobb portfólió, ami térségbeli ország rendelkezésére áll. A jelek szerint azonban ezt még tovább használhatja az Asszád-rezsim.

A társulási szerződés felfüggesztését is említi már a levél, ez viszont nem sok gyakorlati jelentőséggel bír: bár Brüsszel már aláírta a dokumentumot, Damaszkusz erre azóta se volt hajlandó arra hivatkozva, hogy szerinte az veszélyeztetheti az ország társadalmi-gazdasági helyzetét.

Nincs teljes egyetértés az EU-ban

A Szíria elleni kórushoz korábban Olaszország is csatlakozott: kedden Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia elnök közös sajtótájékoztatóján mindkettejük nevében felszólította Asszádékat, hogy „álljanak le a békés demonstrációk erőszakos elnyomásával”. Dánia és Hollandia is a kemény fellépés mellett szólt a találkozó előtt, és az EUobserver szerint a lengyelek és a legtöbb északi ország is ezen az oldalon állt. Hétfőn, az ENSZ Biztonsági Tanácsában pedig a hármak mellett a negyedik jelenlegi uniós tag, Portugália is kérte a szír akciók elítélését.

Azonban korábban például Ausztria és Svédország visszafogott maradt a büntetőintézkedések ügyében, mivel szerintük ezek nem mindig hatékonyak. Többen attól is tartottak, hogy a szankciók csak Teherán karjaiba löknék Damaszkuszt. Az Európai Beruházási Bank pénzeinek befagyasztását pedig az információk szerint Ciprus akadályozta meg, mely országot szó szerint a legközelebbről érint a szíriai helyzet – a legkeletibb EU-tagállam és Szíria két legközelebbi pontját alig valamivel több, mint 100 kilométernyi tenger választja el, így egy észak-afrikaihoz hasonló menekülthullám Nicosiában okozna a leginkább fejfájást.

Az USA is szankciókról döntött

Az uniós tanácskozás napján Washingtonban Barack Obama is számlák befagyasztásáról határozott. A Haaretz izraeli lap szerint a listán al-Asszád családtagjai is ott vannak.

Szintén pénteken az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is foglalkozott a kialakult helyzettel, és végül úgy döntött, vizsgálóbizottságot küld a forrongó országba, emellett pedig befagyasztja Szíria csatlakozási folyamatát a szervezethez. Az EU azonban – a líbiai esettel szemben – ezúttal nem várta meg, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa is szankciókat vezessen be, mivel azok a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína, valamint a nem állandó tag Libanon fenntartásaiba ütköznek.