Egymillió aláírással az új európai jogokért:

Egy év múlva, 2012 áprilisában indulhat legkorábban az első európai polgári kezdeményezés, négy hónappal azután, hogy az új magyar alkotmány megszünteti a magyar népi kezdeményezés intézményét. Egymillió európai polgár kérheti mindenkire érvényes jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az EurActiv új dossziéjából megtudhatja, hogyan kell EU-s irányelvekért kampányolni, mely civil és politikai szervezetek készülnek már most is a kampányra, és mi az egyes szervezetek véleménye a várható aláírás-dömpingről.

Az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) a Lisszaboni Szerződés módosításával elfogadott célja szerint arra szolgál, hogy az európai állampolgárok közvetlenül legyenek képesek beleszólni az Európai Uniós intézmények tematikájába, az uniós szintű döntéshozatalba, ezzel pedig csökkentse az Európai Unión sokszor számon kért „demokratikus deficitet”. Az EPK szabályai szerint ha ugyanis legalább hét uniós tagállamból összegyűlik összesen egymillió aláírás, akkor az EU polgárai közvetlenül kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál, hogy uniós szintű jogszabályokat terjesszen elő.

A nemzetközi civil szervezetek közül többen már most versengenek azért, hogy az első kezdeményezést ők adhassák be: a Greenpeace a génmanipulált élelmiszerek elleni kampányában már össze is gyűjtötte a szükséges egymillió aláírást, míg 2007-ben a 1 Million 4 Disability (Egymillióan a fogyatékosokért) kampány során sikerült a szervezőknek több, mint 1 millió 300 ezer aláírást összegyűjteni a fogyatékosok jogai melletti kiállásért, bár az aláírásgyűjtésnek ekkor semmilyen következménye nem lett. Az Európai Szocialisták Pártja (PES) viszont a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról szóló szabályozás elfogadására szeretné az EPK-n keresztül az uniós döntéshozókat rávenni.

Magyarországon azonban egyelőre kevésbé ismertek az EPK-ban rejlő lehetőségek: az EurActiv.hu próbálta keresni mind a nemzetközi civil szervezetek (Greenpeace, Amnesty International) magyar irodáját, illetve az olyan magyar civil szervezeteket, amelyeket esetleg érdekelhet egy hasonló kezdeményezés, de cikkünk megjelenésééig egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Egyelőre az is kérdéses, hogy egy EPK indításakor sikerülne-e Magyarországon összegyűjteni az ahhoz szükséges 16500 aláírást, hogy a Magyarország is beszámítson a sikeres kezdeményezéshez szükséges hét országba.

Magyarországon azonban az európai polgári kezdeményezések bevezetésével párhuzamosan megszűnik egy, az EPK-hoz hasonló elveken alapuló jogintézmény. A 2011. márciusában benyújtott, április 18-án pedig a magyar országgyűlés által elfogadott Alaptörvényből ugyanis a népszavazás mellől hiányzik a közvetlen demokrácia másik intézménye, a népi kezdeményezéseké, amely a várhatóan 2011. december 31-ig hatályos magyar alkotmány szerint az EPK-hoz hasonlóan arra szolgál, hogy az állampolgárok az Országgyűlés napirendjét alakíthassák. Ezzel szemben az uniós kezdeményezés sikere nagyobb lehet, hiszen egy uniós jogszabály magasabb rendű a magyarnál.

Gurmai Zita, az európai polgári kezdeményezés egyik jelentéstevője, a szocialista frakcióhoz tartozó EP-képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy az uniós tendenciával szemben megszűnik Magyarországon a népi kezdeményezések intézménye: “Minden magyar állampolgár egyben uniós állampolgár is, tehát a polgári kezdeményezés által beleszólhat az uniós döntéshozatalba, a mindennapi életünket befolyásoló döntések jelentős része azonban továbbra is tagállami szinten dől el, ezért a már működő rendszereket, amelyekkel az állampolgárok észrevételeiket, ötleteiket jelezhetik, nem szabad megszüntetni” – szögezte le Gurmai Zita az EurActiv.hunak adott válaszában. “Visszalépésnek látom, hogy amikor végre már uniós szinten is lehetővé válik, hogy az állampolgárok világosan megmutassák, mely témákkal kellene a döntéshozóknak foglalkozni, akkor Magyarországon éppen egy ezzel ellentétes döntés születik” – mondta.

Bagó Zoltán, európai néppárti EP-képviselő, a Parlament petíciós bizottságának póttagja azonban úgy vélte, hogy az EPK nem lenne alkalmas arra, hogy az egyes tagállamok állampolgárai arra használják fel, hogy saját kormányaikkal szemben kritikát fogalmazzanak meg, bár sokan még a petíciók intézményét is erre próbálják felhasználni. „A magyar médiaügy nemzeti hatáskör. A lehetőségek persze végtelenek, lehet, hogy lesznek, akik erre szeretnék majd felhasználni a kezdeményezést, de formailag nem alkalmas rá, jogilag kizárt, hogy ez az eszköz ez arra legyen jó” – mondta Bagó Zoltán az EurActivnak adott interjúban.