Újabb földrengés Japánban

Csütörtök éjszaka újabb, a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Japánt, mely azonban nem okozott komoly károkat. Szakemberek attól tartanak, hogy újabb hidrogénrobbanás következhet be a fukusimai erőműben, melyből továbbra is az óceánba eresztik a sugárszennyezett vizet. A kormány az evakuációs zóna kiterjesztésére készül, míg a sugárzástól való félelem miatt egyes dél-koreai iskolák is zárva tartanak.  

Csütörtök éjszaka újabb, a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Japánt. A földmozgás epicentruma a március 11-i, 9-es erősségű rengés központjának közvetlen közelében, a parttól 66 km-re, 49 km-es mélységben volt. A hatóságok cunamiriadót rendeltek el, a riasztás ugyanakkor csak 90 percig volt érvényben, miután nem követte szökőár a földrengést. A földmozgás hatására az epicentrumtól 265 km-re lévő Tokióban is megremegtek az épületek. Az eddigi legerősebb utórengésben négy ember meghalt és 141-en megsérültek.

A földmozgást követően evakuálni kellett a munkásokat az epicentrumtól 118 km-re található Fukusima-1 erőműből. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat tájékoztatása szerint az erős utórengés nem okozott károkat a március 11-én súlyosan megrongálódott erőműben, a dolgozók a cunamiriadó lefújását követően visszatértek a helyszínre. Ugyanakkor két másik létesítményben, a renges epicentrumához legközelebb lévő Mijagi prefektúrában található Onagava erőműben és a szintén közeli aomori-i Higasidori erőműben 20–80 percre leálltak a hűtőrendszerek. A két létesítményt üzemeltető Tohoku Electric tájékozatása szerint Onagavában kis mennyiségű, néhány liternyi radioaktív víz ömlött ki az elhasznált fűtőelemeket tároló medencékből. Az üzemeltető szerint péntek reggelre mindkét létesítményben helyreállították az áramellátást. Az utórengés idején egyik erőmű sem üzemelt, a japán Atomenergiai- és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) szerint az áramkimaradás ellenére szinte alig emelkedett az érintett reaktorok hőmérséklete.   

Fukusimában a TEPCO szakemberei a csütörtöki nap folyamán nitrogéngázt jutattak az erőmű 1-es reaktorának konténmentjébe egy esetleges újabb hidrogén-robbanás megelőzése végett. Március 12-én és 15-én az 1-es, illetve a 3-as reaktorban történt robbanás, miután a hűtőrendszerek leállását követően a megolvadt fűtőelemek burkolatában található cirkónium reakcióba lépett a felszabaduló vízgőzzel, az ezáltal keletkezett jelentős mértékű hidrogén pedig a levegő oxigénjével vegyülve durranógázt képezett. A szakemberek attól tartanak, hogy továbbra is hidrogén képződik a blokkokban, ezúttal a víz bomlásának következtében, s habár a NISA szerint kicsi az esélye egy újabb robbanásnak, a TEPCO összesen hatezer köbméter semleges nitrogéngáz beszivattyúzásával próbálja csökkenteni a veszélyt. A cég tájékoztatása szerint az utórengés okozta riadalom ellenére a művelet első szakasza problémamentesen és sikeresen zajlott, a következő napokban a további három sérült reaktorba is nitrogént juttatnak majd.

A vállalat ezzel párhuzamosan folytatta a reaktorokban felgyülemlett, erősen sugárszennyezett víz Csendes-óceánba eresztését. Habár a cégnek szerdán sikerült megállítania a radioaktív víz tengerbe szivárgását, miután ezerötszáz liter folyékony üveggel öntötték ki a 2-es reaktor kábelalagútján keletkezett rést, a tárolótartályok telítődése miatt a TEPCO a hét folyamán összesen tizenegy és félezer tonna szennyezett folyadékot engedett az óceánba, mely lépés komoly nemzetközi tiltakozást váltott ki. A 2-es reaktor közelében szombaton vett mintákban a jód 131-es izotópjának koncentrációja elérte a köbcentiméterenként háromszázezer becquerelt, mely a törvényileg megengedett határérték hét és félmilliószorosa, de szerdára a szivárgás megállítását követően a dózis a limit száznegyvenezerszeresére esett vissza. Szakértők szerint a sugárzás gyorsan szétoszlik a Csendes-óceánban, így valószínűleg hosszútávon nem kell komolyabb szennyeződésre számítani. Edano Jukio, a japán kormány kabinetfőtitkára kedden bocsánatot kért a döntés miatt, azonban elmondása szerint nem volt más választásuk. Japán a reaktorokban összegyűlt szennyezett víz elszállítására Oroszországtól kért segítséget. A kormány a Suzuran nevű, szigetországi részvétellel megépített hajót szeretné kölcsönvenni, melyet atomtengeralattjárók leszerelésénél alkalmaznak a radioaktív szennyezések felszámolására.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) tegnapi tájékoztatása szerint az elmúlt napokban komoly lépések történtek a Fukusima-1 erőmű stabilizálására, ugyanakkor a helyzet továbbra is „nagyon súlyos”. Az ENSZ atomsugárzás hatásait vizsgáló tudományos bizottságának elnöke, Wolfgang Weiss szerint a jelenleg az IAEA hétfokú skáláján ötös besorolású baleset súlyossága a csernobili katasztrófa (7) és a Three Mile Island-i szivárgás (5) közé tehető, így a hatos szintet is elérheti. Weiss ugyanakkor leszögezte, hogy mindez a baleset környezeti, nem pedig egészségügyi hatásaira értendő, utóbbit illetően ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem kell komoly káros következménnyel számolni.

Edano csütörtöki bejelentése szerint a kormány fontolóra veszi, hogy engedélyezze az erőmű 20 km-es körzetéből kitelepített lakosoknak a rövid időre való hazalátogatást. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kabinet az evakuációs zóna kijelölésére használt sugárzási határértékek felülvizsgálatára készül, mivel a jelenlegi limitek egy nagy mennyiségű, de rövid időtartamú, nem pedig a mostani esetben fennálló, alacsony dózisú, de hosszan tartó radioaktív kibocsájtás esetére lettek megállapítva. Egy, a fukusimai erőműtől 40 km-re lévő település a napokban a gyermekek és terhes nők evakuálását helyezte kilátásba, miután a lakók kétségbe vonták a kormány biztonsági intézkedéseinek elégségességét. Korábban az IAEA már javasolta a zóna kiterjesztését, míg az Egyesült Államok kormánya azt tanácsolta polgárainak, hogy ne lépjenek az erőmű 80 km-es körzetén belülre.

A sugárzástól való félelmek a környező országokban is kézzel foghatók. Dél-Koreában csütörtökön több iskolában nem tartottak tanítást, mivel a szülők radioaktív esőtől féltették gyermekeiket. A hét folyamán Kína több városában is emelkedett sugárzási értékeket mértek, azonban a hatóságok szerint a radioaktivitás szintje nem érte el az emberi egészségre káros dózist. India kedden három hónapos importkorlátozást vetett ki a japán élelmiszerekre a korábbi jódszennyeződések miatt, ugyanakkor a szigetországi hatóságok által végzett felmérések szerint a Fukusima-1 erőmű 30 km-es körzetén kívül eső területek talaja továbbra is biztonságos és alkalmas a mezőgazdasági termelésre.

A japán rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint a március 11-i földrengés és cunami következtében 12 és félezer ember vesztette életét, míg további több mint 15 ezer főt eltűntként tartanak számon. A katasztrófát követően 163 ezer embert kellett evakuálni, 162 ezer háztartásban továbbra sincs áram, míg 170 ezer lakás van víz nélkül.