Brazília lesz a régió új drogcsendőre

Az illegális kábítószer-kereskedelem megfékezéséről kötött megállapodást a brazil igazságügyi miniszter, José Eduardo Cardozo és a bolíviai belügyminiszter, Sacha Llorenti. Az egyezmény háromoldalú akcióprogramot hív életre, melyben az Egyesült Államok is szerepet vállal annak érdekében, hogy a kokain alapanyagát adó kokacserjék termesztésének gátat szabjanak Bolíviában.

Az egyezmény aláírását követően a két államférfi a bolíviai Chapare tartományba utazott helyszíni szemlét tartani. Ez az a terület ugyanis, amely a legjobban érintett a kérdésben, hiszen az országban itt termesztik a legtöbb kokacserjét. A megállapodás betartásának ellenőrzésével a felek az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalát (UNODC) bízták meg.

A régióban azonban nem egyedül Bolívia számlájára írható a kokaintermelés, Kolumbiában és Peruban is kiterjedt kokaültetvények találhatóak. A három ország az egyezmény aláírásakor ezért nyitva hagyta a lehetőséget, hogy ahhoz Kolumbia és Peru is csatlakozhasson a jövőben.

Szolgálatban az új drogcsendőr

Antonio Patriota brazil külügyminiszter tájékoztatása szerint a háromoldalú együttműködés lehetővé teszi a kokaültetvények műholdas megfigyelését. Bolíviában törvény korlátozza a kokacserjék számát és a termőterület nagyságát, a szatellites megfigyelésnek köszönhetően gyorsan ki fog derülni, ha az egyik termelő időközben kiterjeszti a termőterületét.

A három ország közötti megállapodás jól mutatja az Egyesült Államoknak azt a szándékát, hogy fokozatosan csökkentse szerepvállalását a latin-amerikai illegális kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben. A „drogcsendőr” feladatait az USA fokozatosan delegálná a régiós hatalmaknak, jelen esetben Brazíliának. Antonio Patriota megerősítette, hogy Brazília egészen addig elvállalja ezt a szerepet, amíg az nem érinti Mexikót és Közép-Amerikát, a dél-amerikai óriás ugyanis először a saját szomszédságában szeretne rendet teremteni.

Morales nem teljesít Az ENSZ és az USA jelentései alapján Bolívia nem teljesítette azt a kötelezettségvállalását, miszerint a kokaültetvények egy részét el kellett volna pusztítania. Előbbiek szerint Bolívia, habár szerepet vállalt a nemzetközi drogkereskedelem elleni harcban, nem teszi meg az összes szükséges lépést, amelyet felvállalt az illegális tevékenységek megfékezése érdekében.

Evo Morales bolíviai elnök persze kikérte magának ezeket a feltételezéseket, sőt meggyanúsította az Egyesült Államokat azzal, hogy „mindenféle mondvacsinált ürüggyel folyton be akar avatkozni Bolívia belügyeibe.” Az elnök azt állítja, hogy kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy megfékezze a kokaintermelést. Hozzáteszi, az összes kokacserje elpusztítása nem lenne megoldás, hiszen Bolíviában a kokacserje leveleinek felhasználása megengedett gyógyászati célokra és az ősi indián rituálék gyakorlása során is.

Obama érzékelte Morales túlzottan kritikus hozzáállását az USA irányába, ezért a háromoldalú egyezménnyel próbálja közvetettebb módon felügyelni a kokatermesztési folyamatot.

Az ültetvények ellenőrzése eddig sem volt egyszerű feladat Washington számára, ugyanis 2008-ban Morales kiutasította az országból az amerikai kábítószer-ellenőrzési ügynököket. Az elnök akkor is a belügyekbe való beavatkozás gyanújára hivatkozott.

Morales húzd meg, ereszd meg retorikája

A bolíviai elnök már többször illette negatív kritikával az Obama-

adminisztrációt a drogpolitikával kapcsolatban. Morales kényes helyzetben van: államfőként a nemzetközi közösség elvárásainak megfelelően elleneznie kellene a kokaültetvények növekedését. A bolíviai elnök azonban a Kokatermesztők Egyesületének elnöke is, ebben a pozícióban viszont a cserjék számának növekedése mellett érdekelt.

A dilemmát jól tükrözi a retorikája, hol kritikus a drogpolitikával kapcsolatban, hol pedig támogatja az USA által ajánlott lépéseket. A háromoldalú együttműködés is ez utóbbinak a példája, ugyanis a kábítószer-kereskedelem nem tartja tiszteletben a határokat, így a megfékezés közös felelősség.

A kokain nemzetközi probléma

Brazília nyújt majd segítséget a bolíviai biztonsági erők és a közös határon megerősített felügyeletet ellátó légierő kiképzéséhez a megállapodás szerint. Brazília azonban nem csupán jó szívből segíti a szomszédját, Bolívia a világon a harmadik legnagyobb kokaintermelő ország, a kábítószer több mint fele pedig Brazílián keresztül távozik az országból. A dél-amerikai ország így az évek során komoly felhasználóvá vált, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bandák pedig itt is egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek.

A bolíviai termelés visszaszorításához és felügyeletéhez ezért Brazíliának is komoly érdeke fűződik, ez pedig kapóra jön Obamának, aki a „hátsó szomszédok” ellenőrzését egyre nagyobb mértékben át tudja adni a régiós hatalmaknak. Az USA célországa a kábítószer-kereskedelemnek, ezért komolyan érdekelt annak a megfékezésében. Bolíviának az USA-val szemben idegenkedő a hozzáállása, ezért ésszerű lépés volt Obamának a szomszédos Brazíliát kijelölni a dél-amerikai ország tevékenységének felügyeletére.