Euró helyett forint kerülhet az alkotmányba

Jövő hétfőn szavaz a magyar országgyűlés az alaptörvény-tervezethez beérkezett módosító indítványokról, így az ország hivatalos fizetőeszközének alkotmányban történő rögzítéséről is. Ugyan Magyarország 2003-ban aláírt csatlakozási szerződésében csatlakozott a monetáris unióhoz, és már évekkel ezelőtt euróra kellett volna cserélnie a forintot, úgy tűnik, hogy ezzel már csak az ellenzéki szocialisták értenek egyet. A Fidesz, az LMP és a Jobbik is szeretne valamilyen formában kívülmaradási jogot szerezni az eurózónából.

Az Európai Unió alapszerződése szerint “Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euró”. Magyarország kilenc másik állammal egyidőben aláírt csatlakozási szerződésének 4. cikke szerint „A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EK-Szerződés 122. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként valamennyi új tagállam részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban”. (A szerződést azóta a lent megtalálható EU szerződések váltották fel.)

A monetáris unió célja az egységes, közös valuta, az euró fenntartása, amelyet mindezidáig Magyarország azért nem vezethetett be, mert nem teljesítette a monetáris unióra vonatkozó előírásokat. Sőt, csatlakozásunk óta azért minden évben eljárást is folytat velünk szemben az Európai Bizottság. Úgy látszik, hogy a 2010-ben megválasztott Országgyűlés kifejezetten szeretné megváltoztatni vagy kijátszani ezt a szabályt, és hosszabb időre, vagy végleg meg szeretné tartani a forintot. Jelenleg egyedül az MSZP áll ki egyértelműen az eurócsatlakozás mellett.

A magyar alkotmány vitájával együtt, az eurózónára vonatkozó új szabályok kidolgozásakor derült ki, hogy a magyar kormány valamilyen módon megpróbálja elkerülni az euró bevezetését. 2010. február 5-én Orbán Viktor egyoldalúan bejelentette, hogy a „csillagok mai állása szerint” Magyarország 2020-ig nem fogja alkalmazni a formálódó új európai gazdasági paktumot. Március 25-én pedig az Euró Plusz Paktum kapcsán kiderült (lásdkapcsolódó dossziénkat), hogy Csehország és Magyarország úgy próbálnak meg kimaradni az eurózónából, hogy formálisan nem fogadják el annak az új szabályait.

Az euró jövőjéről szóló EU-csúccsal egyidőben Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár március 25-én az alkotmányjavaslatok parlamenti vitájában vetette fel először, három nappal később pedig Lázár János, a Fidesz, illetve Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője be is nyújtotta módosító javaslatát az alaptörvény-tervezethez, melynek szövege így kimondaná: “Magyarország hivatalos pénzneme a forint”. Varga Mihály szerint a hivatalos fizetőeszköz kimondása az alaptörvény legalább annyira magától értetődő, mint a főváros rögzítése, ennek kimondásával azonban akár az euró magyarországi bevezetéséhez is kétharmados többségű alkotmány-módosításra lenne szükség. Mint kiderült, a jelenlegi Országgyűlés többsége így vagy úgy, de szeretne kimaradni az eurózónából, ami a az alkotmánytervezet ilyen értelmű módosítása nagymértékben elősegítene. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a Fidesz sajtóirodája a hét második felére ígért válaszokat.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságénak alelnöke az EurActiv kérdéseire válaszolva elmondta, pártja fontosnak tartja az önálló, erős nemzeti valuta fenntartását, és egyet is ért az erre vonatkozó hivatkozással a készülő alaptörvényben. A magyar parlamentben 46 képviselővel rendelkező Jobbik jelenleg nem is tartja sem időszerűnek, sem reálisnak, sem kívánatosnak az euró magyarországi bevezetését, egyrészt mert a válságból kivezető utat Magyarország számára az önálló pénzpolitikában látják. Az euroszkeptikus párt egyébként vitatja a monetáris unió intézményrendszerének alapjait is – csatlakozási szerződésünkkel szemben szeretné ezt még tovább erősíteni, aminek érdekében Hegedűs Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője módosító indítványt is benyújtott a készülő alaptörvényhez.

A 2010-es országgyűlési választásokkor a parlamentbe először bekerülő kis zöld pártnak, a Lehet Más a Politikának (LMP) szintén vannak kétségei az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban. Szerintük ugyanis a megfelelő előkészítés nélkül kevesebb előnye származhat Magyarországnak a közös valuta átvételéből: “Általános álláspontunk az, hogy fontosabb egy jó, mint egy gyors, erőltetett menetű belépés.” – írták nyilatkozatukban az EurActiv kérdéseire válaszolva. Az LMP álláspontja szerint a maastrichti követelmények teljesítéséhez szükséges szigorú fiskális politikához először megfelelő gazdasági fellendülésre van szükség, ehhez pedig az önálló árfolyampolitika is hozzájárulhat: “Szigorúan közgazdasági szempontból nézve számos érv szól az euróövezeti csatlakozás mellett, ugyanakkor a reálkonvergencia “természetes” felgyorsulása, illetve számos peremfeltétel (pl. az átváltási árfolyam) ismeretének hiányában az LMP nem tud jó szívvel állást foglalni a mielőbbi csatlakozás mellett.” – írják, hozzátéve, hogy mindemellett szeretnék, ha a 2004 után az unióba belépett országok is maguk dönthetnék el, hogy bevezetik-e az eurót, nem pedig teljesítendő kötelezettségként rónák rájuk a maastrichti kritériumok teljesítését, valamint az eurózónához csatlakozást. Vagyis az LMP azt szeretné elérni, hogy Magyarország Dániához hasonlóan szerezzen különjogot arra, hogy ne kelljen bevezetnie az eurót, vagy ha ez nem megy, legalább de facto hagyják ezzel békén – Svédországhoz hasonlóan.

Az EurActiv körkérdése alapján a jelenlegi magyar Országgyűlésben egyedül a Magyar Szocialista Párt ért egyet azzal, hogy a csatlakozási szerződésünknek megfelelően vezessük be az eurót. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) utasítja el kategorikusan a forint alkotmányban történő rögzítését, éppen az euróövezeti csatlakozás megnehezítésével érvelve. Kovács László, az MSZP alelnöke, volt külügyminiszter az EurActivnak adott válaszában úgy vélekedett, “rossz jelzés”, hogy a Fidesz-kormány a készülő alaptörvénybe akarja foglaltatni a forintot mint hivatalos fizetőeszközt. “Ez nem csak az Unióscsatlakozási szerződésünkkel, az euró bevezetésére abban vállalt kötelezettségünkkel ellentétes, hanem azt kétharmados parlamenti döntéshez is köti.” – mondta Kovács, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a Fidesz ellenzékben folyamatosan sürgette az euró átvételét, Orbán Viktor miniszterelnökként már csak 2020-as bevezetési céldátumot emleget.

“Ami bizonytalanná teszi a várható időpont meghatározását az az év első két hónapjában létrejött kiugróan magas államháztartási hiány.” – mondta Kovács, hozzátéve, hogy a szokásosnak tekinthető 30-40 százaléknyi éves hiány helyett a 2011. januári és februári adat együtt meghaladja az éves hiány 80 százalékát, a Monetáris Unióhoz csatlakozás feltételeinek teljesítése tehát ismét eltolódik.

Amennyiben az Országgyűlés az alkotmányban rögzíti fizetőeszközként a forint, az is kérdéses, hogy 2012. januárjától egyáltalán lehet-e az euró bevezetése mellett népszavazást kezdeményezni.

Kitekintő / Euractiv.hu

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »