Mátyás király régi fényében

A román és a magyar kormány közös erőfeszítésének köszönhetően restaurált kolozsvári Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes újjáavatására szombaton került sor, a rendezvényen részt vettek a román és a magyar kormány magas rangú képviselői, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és a civil szervezetek képviselői.

„Jelentem: győzött az igazság, győzött Mátyás király szellemisége. Nem volt ez egy könnyű harc, hiszen 1992-ben volt egy polgármester itt, Kolozsváron, akinek a nevét nem is mondom ki, aki száműzni akarta a királyt. Akkor a kolozsváriak, az RMDSZ, magyar és román értelmiségiek megvédték Mátyás királyt. Azt a kolozsvári, erdélyi, európai uralkodót, aki a kultúrát, a művészeteket önzetlenül támogatta, akinek uralkodása alatt a reneszánsz értékek meghonosodtak” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az ünnepségen felszólaltak még a kolozsvári helyi önkormányzat vezetői, Sorin Apostu polgármester és László Attila alpolgármester, a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője és Szőcs Géza kulturális államtitkár. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport „háromszoros szimbólum”. Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejeződésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceauşescu-féle rombolást, akárcsak a „Ceauşescu-epigonok” rombolási kísérletét. A szobor restaurálásának története pedig a román–magyar együttműködés fontosságát jelképezi – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.

A román kormány részéről beszédet mondott még Vasile Timiş kulturális államtitkár.

Kelemen Hunor meghívására felszólalt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, aki elmondta: „Ceuşescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben. GyurŹcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon. Itt van az ideje – és ez az idő éppen most van –, hogy emberi és közösségi jogainkat, emberi és nemzeti méltóságunkat visszanyerve, újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon – szülőföldünkön és hazánkban”, majd azzal zárta beszédét: „Hisszük, hogy Mátyás királyunk ereje, szíve, esze tovább őrködik sorsunk fölött, mi pedig boldogulni fogunk, jólét, tudomány és művészet is lesz 21. századi európai békességünkben, Erdély fővárosában.”

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői – Jakubinyi György római katolikus érsek, Papp Géza református, Bálint-BenŹczéŹdi József unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspökök – áldást mondtak a szoboravatón, az ünnepi műsoron reneszánsz táncokat adott elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara, és fellépett a hóstáti Bethlen Gábor Földészkar is, hiszen az 1902. október 12-én tartott leleplezésén ugyancsak a Kolozsvár elővárosában élő magyarok dalcsoportja adott elő zeneműveket.