Műhelytitkok az új magyar alkotmányról

Az EurActiv brüsszeli tudósítója is részt vett egy olyan háttérbeszélgetésen, ahol Szájer József EP képviselő ecsetelte az általa készített alkotmánytervezet erényeit. Az új alkotmányról a magyar olvasó számára kevés új szó esett, de érdekes lehet, hogy mit emelt ki a Fidesz EP-delegációjának vezetője az európai olvasók számára.

A kereszténység tűnik a magyar alkotmány legsúlyosabb elemének, ami a házasságot férfi és nő között határozza meg, és ami adókedvezményeket és többletszavazatokat akar adni a gyermekes szülőknek. Annak ellenére, hogy az alkotók „a 21. század alkotmányának” titulálják az alkotást, az angol fordítás első ránézésre túl sokat foglalkozik Magyarország keresztény gyökereivel és múltbeli nagyságával.

Szájer József, a Fidesz-KNDP alkotmányelőkészítő bizottságának egykori elnöke az újságírók előtt a “nemzeti hitvallást” a Lisszaboni Szerződés „Egység a sokszínűségben” jelmondatához hasonlította, és azt emelte ki, hogy a magyar kultúra nagyban hozzájárul az európai egység sokszínűségéhez. Szájer szerint az alkotmány nem ad fel semmit a magyar szuverenitásból, és a magyar szuverenitás gyakorlását az európai intézmények keretein belül rögzíti. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az Európai Unió alapszerződésének a módosítását az Országgyűlés kétharmados hozzájárulásával lehet csak ratifikálni. Ez a jövőbeli kormányokat európai ügyekben igencsak ki fogja szolgáltatni az ellenzéknek – a tervezetnek ez az eleme még Magyarországon sem lett megvitatva.

Szájer a magyar történelmi értékek közül a brüsszeli újságírók számára meglepő elemeket emelt ki. „Nem mondjuk ki, de arra gondolunk, hogy a törökkel vívott középkori harcainktól kezdve 1956-ig az európai értékeket védelmeztük”. Tekintettel arra, hogy Törökország sokak szerint Európa részét képezi, ezt a mondatot még biztosan sokat fogják idézni.

Szájer elmagyarázta, hogy az új alkotmánytervezet mégsem tartalmazza változatlan formában a Lisszaboni Szerződésben is megerősített Európai Unió Alapjogi Chartáját, mivel az európai alkotmányosság alapját képező dokumentumot alkották újra a magyar szövegezők ahol „nem volt elég erős”. Szájer elsősorban az alkotmánytervezet „családi” vonásait ecsetelve a gyermekeseknek adható adókedvezmények és extra szavazati jogok alkotmányossá tételét külön is kiemelte.A javaslat M pontja a házasságot kizárólag férfi és nő között értelmezi. Az EurActiv brüsszeli tudósítója azt kérdezte Szájertől, miként fordulhat elő, hogy egy 21. századi alkotmány nem ad családi jogokat a melegeknek. Szájer József ere csak annyit válaszolt, hogy az EU-nak erre nézve nincsen előírása. „Azon is múlik, hogyan értelmezzük a 21. századot. Nem hiszem, hogy a család hagyományos fogalmát meg kell változtatnunk csak azért mert egy új évezredbe léptünk” – mondta az EP-képviselő.