Második nekifutásra: Haiti ismét megtartotta az elnökválasztást

A kezdeti nehézségek után Haiti végre megtartotta az elnök- és képviselőválasztás második fordulóját. Az urnákat vasárnap helyi idő szerint délután 5-kor zárták le a fővárosban, Port-au-Prince-ben, ahol az Ideiglenes Választási Tanács (CEP) egy órával meghosszabbította a határidőt, nehézségekre hivatkoza. Akadozott a szavazólapok szállítása, ráadásul az áramkimaradás miatt gyertyafénynél kellett megszámlálni a szavazatokat. Eredmény egyelőre nincs, Haitinek március 31-ig kell várnia, hogy megtudja ki lesz az új elnök.

A második fordulón már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhatott. Nem ez volt az első próbálkozás a második forduló megrendezésére, már januárban új elnöknek kellett volna Haiti élére állnia. Ennek ellenére a voksolás végét meg sem várva választási csalást gyanító tömegek vonultak az utcára a szavazatok újraszámlálását követelve. A demonstrálóknak igazuk lett, a hivatalosan meghirdetett konstelláció helyett a konzervatív idősebb korosztály támogatását maga mögött tudó Mirlande Manigat és a popkirály Michel Martelly mérhette össze az erejét végül.

Jobb hangulatban, mint januárban

Második alkalommal a januárinál több regisztrált szavazó tette le a voksát vasárnap, és a hangulat is nyugodtabb volt, hiszen azért, hogy egy újabb zavargás elejét vegyék, a haiti hatóságok nemzetközi segítséggel – összesen mintegy 24 000-en – őrizték a rendet. Ennek

ellenére a választási hercehurca két emberéletet követelt, hárman megsérültek az északon, északkeleten lévő falvakban kitört utcai harcokban, ezen kívül Haiti más részein is voltak lövöldözések a rivális pártok támogatói között.

A feszültséget tovább emelte Jean-Bertrand Aristide, ex-elnök hétéves dél-afrikai száműzetésből való visszatérése, ugyanis a nemzetközi megfigyelők egy része tartott attól, hogy a volt-elnök hazatérése épp a legkritikusabb pillanatban borítja fel az ország békéjét.

Békés megállapodás

Az Ideiglenes Választási Tanács az előzetes eredményeket várhatóan március végén, a hivatalos adatokat pedig április 16-án közli. Az előzetes felmérések szerint szoros lesz a verseny a két jelölt között, több szakértő is aggodalmát fejezte ki, hogy a szavazatszámlálási eljárás elhúzódása további feszültségekhez vezethet. Azért, hogy ezt elkerüljék, a két induló jelölt megegyezett, hogy nem „hergelik” a tömeget, egészen addig egyik sem beszél a lehetséges győzelemről, amíg az előzetes eredmények meg nem érkeznek.

Bárki is győzzön a két jelölt közül, komoly feladatnak néz elébe, az ő kezében lesz az ország újjáépítésének a sorsa, amely még mindig szenved a 2010. januári földrengés hatásaitól és a menekülttáborokban kitört kolerajárványtól is.

Az új elnöknek tehát kettős feladata lesz, egyrészről segítenie kell a földrengés miatt még mindig sátortáborban élő mintegy 800 ezer fős tömeget. A másik égető kérdés pedig  a nemzetközi támogatók megnyugtatása, akik sokat várnak a következő elnöktől, egy olyan stabil partnert, akiben megbízhatnak, és akivel hatékonyan tudnak együttműködni. Amennyiben az elnök nem lesz hiteles, könnyen előfordulhat, hogy a donorok megvonják a karibi országtól a támogatást, e nélkül pedig lehetetlen az újjáépítés.