Helyére került a válságkezelő csomag utolsó alkotórésze is

Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszterei hétfőn közös nevezőre jutottak a 2013 közepétől érvényes állandó stabilitási mechanizmus valamennyi részletéről. A megállapodással lényegében összeállt az az átfogó válságkezelő csomag, amelyet csütörtöki és pénteki ülésükön hagynak jóvá az EU 27 tagországának vezetői. Martonyi János szerint ezzel elhárult az akadály egy kifejezetten eredményes EU-csúcstalálkozó megtartása elől.

Hétszáz milliárd euró jegyzett tőkével és 500 milliárd euró mozgósítható hitelkerettel rendelkezik majd az állandó európai stabilitási mechanizmus, amely 2013 közepétől szigorú feltételek mellett pénzügyi mentőövet dob majd az államcsőd által fenyegetett vagy nagyon súlyos anyagi nehézségekkel küzdő eurózó-tagállamoknak. Egyebek mellett erről állapodtak meg hétfőn az egységes valutában osztozó 17 uniós tagállam pénzügyminiszterei (az ülésen a másik tíz tagállam képviselői is jelen voltak), amikor véglegesítették a jelenlegi átmeneti pénzügyi válságkezelő alapot, az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF-et) 2013 közepétől felváltó állandó stabilitási mechanizmust (ESM-et). A 200 milliárd eurós különbséget az indokolja, hogy minimum ennyi pénzt kell tartalékolnia a mechanizmusnak ahhoz, hogy a hitel minősítőktől megkapja a legmagasabb AAA besorolást.

Az állandó stabilitási mechanizmus kormányközi grémium lesz, annak tőkéjét az eurózóna tagállamai biztosítják. Az ESM által nyújtott kölcsönökhöz egy szigorú feltételeket tartalmazó makrogazdasági kiigazítási program fejében lehet majd csak hozzájutni. A Luxemburgban bejegyzendő „nemzetközi pénzügyi intézmény” (Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnökének definiciója) ugyanakkor kivételes esetben az elsődleges piacokon vásárolhat majd a nagyon súlyos pénzügyi problémákkal küszködő országok államkötvényeiből, aminek ugyanakkor az lesz a feltétele, hogy a szóban forgó ország egy makrogazdasági kiigazító programot tegyen az asztalra és az ESM kormányzótanácsa egyhangúlag jóváhagyja a tervet. A pénzügyi támogatást egy tagállam kérésére lehet majd lehívni, de előtte az Európai Bizottságnak az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel együtt fel kell mérnie a helyzetet.

A 700 milliárd eurós alaptőkéből 620 milliárd euró az előzőleg megállapított lehívható tőke és az eurózóna tagállamai által nyújtott állami garanciavállalás kombinációja lesz, míg a fennmaradó 80 milliárd eurót készpénz-befizetésből kell biztosítani. Ebből az összegből azonban csak 40 milliárd eurónak kell az ESM 2013 júliusában esedékes indulásáig rendelkezésre állnia, a másik 40 milliárd eurót fokozatosan a következő három évben kell befizetni.

A pénzügyminiszterek megállapodtak a kevésbé tehetős tagállamok befizetési terheinek a csökkentésében is, hiszen ha az Európai Központi Bank alaptőkéjében való részesedés szerinti befizetési kulcsot alkalmaznák, akkor olyan ország is akadna, amelynek a hozzájárulása éves GDP-jének 9 százalékára rúgna. Ezért úgy döntöttek, hogy az eurócsatlakozást követő 12 éves átmeneti időszakra az egy főre eső uniós GDP-átlag 75 százaléka alatt lévő országok ideiglenes kedvezményben részesülhetnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hozzájárulásuk 75 százalékát az uniós GNI-ból való részesedésük, 25 százalékát pedig az EKB alaptőkéjéből való részesedésük alapján határozzák majd meg. Ezzel Szlovákia, Szlovénia és Észtország számára is elfogadható lett az alku. Egyes információk szerint a szlovák hozzájárulás így körülbelül 17 százalékkal lesz alacsonyabb, mintha tisztán az EKB-kulcsot alkalmazták volna.

Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint az Európai Unió a mostani megállapodással egy átfogó választ ad, ami helyreállíthatja a bizalmat az eurózóna államkötvény-piacán. A biztos elmondta, hogy ezzel lényegében összeállt egy négy alkotórészből álló csomag. Először is valamennyi tagállam aktívan végrehajtja a fiskális konszolidációt és a szerkezeti reformokat. Másodszor a miniszteri Tanács és az Európai Parlament jó úton halad, hogy legkésőbb nyárig elfogadja a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomagot. Harmadszor, az EU megegyezett a pénzügyi támogatási eszközök megerősítéséről, így „nem merülhet fel többé kétség a piacokban cselekvési képességünket illetően”. Végezetül a bank szektor talpraállását is be kell fejezni, aminek előfeltétele a banki stressz-tesztek újabb körének lebonyolítása a hónap vége és június között.

Martonyi János külügyminiszter az ülést követően a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy a hétfői megállapodással megnyílt az út egy igazán eredményes uniós csúcstalálkozó lebonyolítása előtt e hét csütörtökön és pénteken.