Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A közép-európai régió tekintetében jelenleg Lengyelország pályázik a legnagyobb eséllyel a közös uniós valuta, az euró bevezetésére. Az európai diplomácia fejei legutóbbi találkozójuk alkalmával a 2015-ös évben látták az esetleges lengyel csatlakozás dátumát. Az ország hazánkkal egyetemben 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta pedig olyan eredmények felmutatására volt képes, amelyek Brüsszel figyelmét is felkeltették, így az nagy valószínűséggel megerősíti majd a lengyel „tagjelölti” státuszt. A zárt tárgyalásokra több nem euróövezetbeli ország képviselői is hivatalosak voltak, végeredményként pedig egy új egyezmény elfogadásra került.
A lengyel euróövezeti csatlakozás ügyét már a brüsszeli találkozó előtt latolgatták az országban. Danuta Hübner, az Unió Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke a Lengyel Rádiónak tett nyilatkozata szerint Lengyelországnak minden esélye megvan a 2015-ös csatlakozásra. „Néhány nyugat-európai vélemény szerint Lengyelország nem áll majd készen a csatlakozásra, egészen 2020-ig. Azt gondolom ez nem lenne kedvező az ország számára. A gazdasági mutatók továbbra is arra engednek következtetni, hogy az országnak igenis hasznos lenne a lehető leghamarabb bekerülnie az eurózónába”-fejtette ki Hübner.
A csatlakozás szükségességét az ország többek között azért is tartja fontosnak, mert meglátásuk szerint sokkal erősebb integráció figyelhető meg a már zónabeli államok között, mint azon államokkal akik jelenleg még nem tagjai az övezetnek.
A pénteken megtartott brüsszeli tárgyaláson az eurózóna tagállamainak vezetői az övezet kiszélesítése érdekében egy versenyképességi egyezményt fogadtak el. A tárgyalásra azon országok is hivatalosak voltak amelyek jelenleg még nem tagjai az övezetnek. Az egyezmény Németország és Franciaország egy hónappal ezelőtti felvetése alapján készült el és a nemzeti gazdaságpolitikák közötti konvergencia javulását hivatott előirányozni. Az Európai Tanács elnöke, Herman von Rompuy elmondása szerint mind a 17 eurózónabeli állam vezetője egyetértett abban, hogy az egyezmény képes lesz előmozdítani a gazdaságok közötti sikeresebb, hatékonyabb együttműködést.
A tárgyaláson ezen kívül szó esett a Görögországnak és Írországnak juttatott kisegítő kölcsön visszafizetéséről, amely vonatkozásában a kondíciókat igyekeztek kevésbé szigorúan megszabni.
„Lengyelország jelenleg azon államok között szerepel, amelyek már hivatalosan is készen állnak a csatlakozásra”- nyilatkozta Donald Tusk miniszterelnök, aki szintén Brüsszelben járt, hogy a Líbiában kialakult helyzetről tárgyaljon.Tusk elmondása szerint Varsónak nem lesz problémája az olyan feltételekkel, amelyek az állam adósságrátáját vagy akár az adóügyeket érintik. A következő találkozót amelyen megvitatásra kerül az eurózóna bővítése, március 24-25-én tartják majd az érintettek.
A majdani magyar csatlakozás ügyét tekintve közel sem lehetünk ilyen derűlátóak. Maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is úgy nyilatkozott egy februári sajtótájékoztatóján, hogy az efféle igényeinket tekintve nem állnak jól a csillagok. Londoni elemzők februári végi jelentése szerint pedig a magyar csatlakozás legkorábbi időpontja körülbelül 2019-re eshet majd. A JP Morgan bankcsoport elemzői azonban a lengyel csatlakozást sem tartják valószínűnek 2015-ig. A magyar és a térségbelii államok eurózónához való csatlakozását a szakértők a 2019-2024-es intervallumban tartják valószínűnek, abban az esetben ha az országok nem mutatnak visszaesést az olyan kritériumokat illetően, mint például az államadósság-rátára vonatkozó maastrichti kritérium. Ezek miatt pedig hazánk aggódhat a leginkább, hiszen az említett vagy akár más kritérium szigorítása esetén azt valószínűleg Magyarország szenvedheti meg a legjobban.
Takács Zsuzsanna
