A március 15-i ünnepség elhalasztását kérték az ukránok

A március 15-re tervezett megemlékezés elnapolását kéri a beregszásziaktól Ivan Baloha, a Kárpátalja megyei közgyűlés elnöke – adta hírül szombaton a Mukachevo.net hírportál. A magyarság legfontosabb nemzeti ünnepe egybeesik ugyanis a Kárpátalja 1939-es visszacsatolása elleni felkelés áldozatainak emléknapjával.

Huszton 1939. március 14-én kiáltották ki az úgynevezett Kárpát-Ukrajna elnevezésű állami formáció függetlenségét. A következő napon a visszacsatolást érvényesítő magyar haderő egyenlőtlen harcban kíméletlenül leszámolt a hágón túlról érkező szics-gárdisták által felfegyverzett, helyi ipari tanulókból verbuvált csoportosulással. Az egyenlőtlen csatát követően kárpátaljai gyerekek százainak holtteste maradt a Huszt melletti Vörös Mezőn, miközben az ellenállás tényleges szervezői Romániába menekültek. Az ukrán nacionalista mozgalmak azóta is hivatalos bocsánatkérést követelnek a történtek miatt Magyarországtól, hősökként ünnepelve a Huszt mellett elesetteket. Kilátásba helyezték továbbá, hogy ennek megtörténtéig rendszeresen megzavarják a március 15-i rendezvényeket, aminek kirívó példája volt amikor festékkel öntötték le az ungvári Petőfi-szobrot 2010. március 15. hajnalán, illetve a vereckei honfoglalási emlékmű minapi felgyújtása.

Nyugat-Ukrajna több megyéjében a legutóbbi önkormányzati választások során elsöprő győzelmet aratott az a szélső-jobboldali Szvoboda (Szabadság) elnevezésű mozgalom, amely Kárpátalján az egy százalékos támogatottságot sem érte el. A mozgalom kárpátaljai szervezetének elnöke két társával – nyilvánvalóan populista megfontolásból – két hete felgyújtotta a Vereckei-hágón lévő magyar honfoglalási emlékművet. Az ellenük ez ügyben kezdeményezett rendőrségi nyomozást pedig koncepciós eljárásnak minősítették.