Megújul a miskolci villamosközlekedés

A „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” az Európai Unió támogatásával az Európai Kohéziós Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt. A program jogi, gazdasági és műszaki előkészítése már 2006 óta zajlik, befejezése azonban csak 2013 elejére várható. Az Unió támogatásával megvalósuló projekt a város történetének egyik legnagyobb beruházása. Ennek keretében megújul és felépül a villamospálya egésze és a régi szerelvények helyét új vagy felújított villamosok veszik át. A miskolci „Zöld Nyíl” megépítése lehetővé teszi, hogy a városban a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése jöhessen létre.

Budapest után Miskolcon épült először normál nyomtávú közúti villamos, 1897-ben. A pálya 1994-re érte el jelenlegi, 10,3 kilométeres hosszát. A városban azonban a csabai és tatárdombi szárnyvonal megszűnése óta egy vonal van, amit utoljára a nyolcvanas években újítottak fel. Ezért a város közlekedéspolitikai stratégiájában fontos szerepet kap a villamospálya fejlesztése és korszerűsítése. Miskolc 2007-2013 időszakra vonatkozó stratégiai programjába is beleilleszkedik a Zöld nyíl projekt. Ennek célja ugyanis az életminőség javítását, a város versenyképességének és vonzerejének növelése. A program keretében megépülő új kulturális és gazdasági centrumok dolgozói is várhatóan igénybe kívánják majd venni a villamosközlekedést munkahelyük gyors elérése érdekében.

Csontos Ágnes, a Miskolc Városi Közlekedés Zrt. PR menedzsereelmondta, hogy az MVK Zrt. már régóta kereste a lehetőséget a villamospálya felújításához. Első pályázatuk csupán a meglévő pálya felújítását tartalmazta. Miután a kormány kibővítette a pályázati lehetőségeket, az MVK Zrt. is kiegészítette pályázatát a vonal meghosszabbításával és a járműpark cseréjével. Végül az 1067/2005-ös kormányrendelet határozta meg a támogatott városi közlekedéssel kapcsolatos projekteket, köztük a Zöld Nyíl projektet, mint EU támogatásra számot tartó 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojekt. Az Önkormányzat ekkor nyerte el az előkészítéshez szükséges pénzt, mintegy 107 millió forintot.

Csontos Ágnesszerint „a város életének legnagyobb beruházásáról” van szó, mivel a Zöld Nyíl projekt esetében a támogatási összeg csaknem 38 milliárd forint. Az EU 85 százalékos részesedése teszi lehetővé a felújítást, a hosszabbítást és a járműbeszerzést, amely önerőből nehezen lett volna megvalósítható.

A program keretében sor kerül a teljes (a Tiszai pályaudvar – Diósgyőr végállomások közötti) villamospálya felújítására, 31 darab alacsonypadlós, minimum 200 fő kapacitású, légkondicionált szerelvény beszerzésére, és a meglévő végállomási épületek, a jelző-, biztonsági- és utastájékoztató eszközök rekonstrukciójára. A projekt egyik legfontosabb része a villamoshálózat bővítése1,5 kilométerrel Csanyik, vagyis a várost övező zöldterület felé.

Az EU városfejlesztési trendjéhez illeszkedő projekt lehetővé teszi a zaj- és rezgéskibocsátás valamint a levegőszennyezés csökkentését. Az új alacsonypadlós szerelvények üzembeállítása és a peronok átalakítása pedig esélyegyenlőséget biztosít a mozgáskorlátozott utasok számára. Az új villamosokon lesz kerékpár szállítására is kialakított hely, a végállomások pedig tárolási lehetőséget biztosítanak majd. Mindezzel az MVK Zrt. célja, az utasok megtartása, és a közösségi közlekedés használatának fellendítése. Az elmúlt pár évben ugyanis erőteljesen csökkent az ezt igénybe vevő utazók száma.

Perlaki Attila, a Miskolci Egyetem munkatársa szerint a projekt már esedékes volt, másik opció ugyanis a villamosközlekedés megszűnése lett volna. Perlaki Attila felhívta a figyelmet a projekt hátrányaira is. Elmondta, hogy nem utasbarát elemek is felvállalásra kerültek, a túlzott megfelelési kényszer miatt. A villamospálya felújítása során nem valósul meg a Győri kapu átmenő forgalomtól való menetesítése, így a nagy forgalom miatt balesetveszélyes marad az Újgyőri főtér is. A Miskolci Egyetem munkatársa azonban hangsúlyozta, hogy „természetesen nem egyforma súlyúak az előnyök és hátrányok, összességében a projekt kimondottan hasznos.”

Ami a város lakosságát illeti, Csontos Ágnes elmondta, hogy a miskolciak egy része ellenzi a beruházást. Az ott lakók attól tartanak, hogy a pálya túl közel megy a házakhoz, zajos lesz a közlekedés, mindez pedig a lakások leértékelődéséhez vezethet. Sokan a meghosszabbítás irányával sem értenek egyet, szerintük a Majláth helyett az Egyetem felé kellene hosszabbítani a vonalat. A közösségi közlekedést igénybe vevők egy része egyelőre a buszt részesíti előnyben, mivel a villamos még lassú, a pályának csak egy rész van kész és nincsenek alacsonypadlós járművek sem.

„A projekt kivitelezése jelenleg rendben halad. A járműbeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások többszöri eredménytelensége ugyanakkor a projekt befejezésének csúszását eredményezi az eredeti célkitűzésekhez képest”- mondta Baán Tímea, a Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatóságának program menedzsere. Március elején beindult a projekt pályafelújítási részének második szakasza. A munkások a Thököly utca–Újgyőri főtér szakaszon kezdtek hozzá a felújításnak. A villamosok pótlását buszok végzik, azonban ezekkel nincsen teljesen megelégedve a város lakossága.

Vélemények:

Csontos Ágnes, aMiskolc Városi Közlekedés Zrt. PR menedzsere: „A város közlekedéspolitikai stratégiájában jelentős szerepet kap a nagy kapacitású kötött pályás közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek első jelentős lépése a projekt keretében megvalósítandó villamospálya korszerűsítés és hálózatfejlesztés, valamint korszerű új járműpark üzembe állítása. A város életének legnagyobb beruházásáról beszélünk a Zöld Nyíl projekt esetében a támogatási összeget tekintve. (Csaknem 38 milliárd forint). A projekt révén európai színvonalú villamosközlekedés jön létre Miskolcon, környezetbarát utazási formát kínálva a városlakóknak, ami különösen fontos tekintve, hogy többször is volt szmogriadó Miskolcon az elmúlt időszakban.”

Baán Tímea programmenedzser, Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága: „A Miskolc városi villamosvasút fejlesztése c. projekt mind gazdasági, mind társadalmi szempontokat figyelembe véve az egyik legnagyobb, legbefolyásosabb program a város életében. A város 2007-2013 időszakra vonatkozó stratégiai programja az életminőség javítását, a város versenyképességének és vonzerejének növelését tűzte ki célul. A stratégiában kívánatos célként megfogalmazott tudáscentrumok, kulturális kínálatba tartozó létesítmények, megújuló gazdasági vonzerők kialakítása közvetetten kihat a villamos projekt életképességére is, hiszen várhatóan ezen létesítmények dolgozóinak jelentős része kívánja majd igénybe venni a villamosközlekedést munkahelyének gyors és kultúrált elérése céljából.”

Perlaki Attila, a Miskolci Egyetem munkatársa: „A városban gyakorlatilag a csabai és tatárdombi szárnyvonal megszüntetése óta (hatvanas-hetvenes évek) csak egyetlen villamosvonal van (beleértve a vasgyári hurkot), ez pedig utoljára a nyolcvanas években volt felújítva, tehát nagyon esedékes volt újra megtenni, különben megszűnt volna a villamosközlekedés — ami ugye épp ellentétes az EU-s folyamatokkal és ekkora utasmennyiséget busszal elszállítani már gazdaságtalan. Viszont a projekt önerőből reménytelen lett volna. Így, hogy az EU 85%-kal részesedik, a felújítás, a hosszabbítás és a járműbeszerzés együtt is kisebb teher (csak az önerő), mint csak a felújítás.

Vannak hangok, miszerint a hosszabbítás csak „pántlika”, hogy az EU befogadja a pályázatot. Ez annyiban igaz, hogy a városban az észak-déli tengelyen nagyobb a forgalom, mint a kelet-nyugati tengely végén, ahol a hosszabbítás lesz, viszont csak így volt megoldható, hogy a kelet-nyugati vonal felújítása is a projekt részét képezze. Még egyszer: az alternatíva a megszűnés volt!”