Jó üzlet az emberrablás Mexikóban

Mexikóban az utóbbi években megszaporodtak a váltságdíjért elkövetett emberrablások. Az elkövetők gyakran alkalmaznak erőszakot annak érdekében, hogy nyomatékosítsák követelésüket. A bűnözés terjedésével egyidejűleg, az áldozatok hozzátartozói az állami szervekbe vett bizalom csökkenése miatt egyre gyakrabban fordulnak segítségért amerikai magáncégekhez a hatóságok helyett.

Emberrablás: egy virágzó üzletág

Az elmúlt években a mexikói drogkartellek egyéb jövedelmező bűnözési formákkal is elkezdtek foglalkozni, például emberrablással. A terjedő erőszak miatt a jómódú családok és üzletemberek ezért gyakran költöznek át a határ amerikai oldalára, az élelmes bűnbandák viszont a határ túloldalán maradt családtagjaik vagy alkalmazottaik elrablásával zsarolják őket. Míg egyes tapasztaltabb csoportok gondosan felderítik áldozataik anyagi helyzetét, hogy megfelelő nagyságú váltságdíjat követelhessenek, mások pár száz dollárért követik el cselekményüket – számolt be a The Washington Post.

Az emberrablások áldozatai egyaránt lehetnek mexikóiak és külföldiek. Három fő célcsoportjuk van, az elsőbe a gyermekek, a másodikba a turisták és közép – vagy felsőosztálybeli mexikóiak, a harmadikba gazdag mexikói üzletemberek tartoznak. Mivel azonban amerikaiak túszul ejtése esetén az FBI azonnal mozgósítja ügynökeit, a bandák szívesebben ejtenek a mexikóiak vagy más latin-amerikai országok lakosai közül foglyokat.  

A váltságdíjért történő emberrablás főként, de nem kizárólagosan a szervezett bűnözés területe, előfordul, hogy „egyszerű” bűnözők vagy radikális csoportok is így próbálnak pénzhez jutni.  

Módszereiket tekintve egyre gyakoribb a kínzás és a csonkítás, s az erről készített felvételeket, vagy magukat a levágott testrészeket is elküldik a családtagoknak, hogy így nyomatékosítsák követelésüket. Főleg a kezdő, kevésbé tapasztalt bűnözők veszélyesek, akik az elkövetés során érzett félelem miatt hajlamosak túlzásba esni és sokkal kiszámíthatatlanabbak is – nyilatkoztak szakértők a lapnak.

Az állam helyett profi magáncég a megoldás?

Az emberrablások számának emelkedésével párhuzamosan egy újfajta üzleti vállalkozás is virágzik. Az amerikai cégek és a mexikói emberek ugyanis a családtagjaik vagy alkalmazottaik kiszabadítása érdekében sokkal szívesebben fordulnak amerikai magáncégekhez, mint a hatóságokhoz. Ezek a professzionális cégek csaknem száz százalékos eredményességgel dolgoznak, igaz napi több ezer dollárt kérnek munkájukért. Tevékenységüket, amennyire csak lehet diszkréten folytatják Mexikóban, az ország hatóságiban kevésbé bíznak, ezért kerülik a kapcsolatfelvételt velük.

Gyakran globális válságkezelés címén hirdetik tevékenységüket, melynek során előnyt jelent, hogy jól ismerik az adott ország nyelvi, kulturális és földrajzi viszonyait. Hatékonyságuk mellett fontos a gyorsaságuk is, a Clayton Consultants nevű cég például honlapján azt ígéri, 48 órán belül segítséget nyújt a világ távolabbi részein is. Egy másik cég, az Altegrity Risk International ugyancsak széleskörű tapasztalattal bír ezen a területen, tevékenysége több mint 150 országra terjed ki, alkalmazottai 35 nyelven beszélnek anyanyelvi szinten, ügyfelei közé tartoznak pénzügyi szolgáltatók és kormányok egyaránt.  

A cégek terjedésének fő oka a mexikói hatóságok alacsony bizalomindexe és ezzel szoros összefüggésben a korrupció burjánzása. De az is előfordul, hogy egyes családok az Egyesült Államokban éppen az amerikai hatóságok vagy kormányzat iránti bizalom hiánya miatt fordulnak segítségért ezekhez a cégekhez.

Alkalmazásuk azonban több problémát is felvet. Ilyenkor ugyanis az esetek nem válnak ismertté a hatóságok előtt, nem jutnak adatokhoz, ezáltal nem kapnak átfogó képet a jelenségről, az elkövetőkről, az elkövetési módszerekről. A cégek célja az áldozat gyors és biztonságos kiszabadítása, míg a hatóságoknak ezen kívül az elkövetők kézre kerítése és a bűnözés felszámolása is feladata, ezek az ütköző érdekek pedig az elrabolt személyek életét is veszélybe sodorhatják. 

Perényi Krisztián

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »