Államnyelvtörvény – nem úszták meg szankciók nélkül a magyarok

A Fico-féle álllamnyelvtörvényt az államfői vétó megtörésével február elején módosította a pozsonyi parlament. A jogszabály mától lépett életbe. Korlátozott formában maradtak a szankciók.

Valóban nem büntethetők magánszemélyek?

Az új nyelvtörvény felére csökkentette a jogszabály megsértéséért kiszabható bírság nagyságát. A kulturális tárca 50-től 2500 euróig terjedő büntetést róhat ki az államnyelvű tájékoztatás hiánya esetén, „ha a közigazgatás nyilvánosságnak szánt információiról van szó, vagy olyan információkról, melyek az állampolgárok életének, egészségének, biztonságának vagy tulajdonának veszélyeztetésével kapcsolatosak“.

A kormányoldal gyakran hangoztatott véleménye szerint mindez azt jelenti, hogy a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak büntetést, magánszemélyek nem. A Kerekasztal szakértője, Lancz Attila azonban korábban felhívta rá a figyelmet, elemzésük szerint a magánszféra is büntethető az államnyelvtörvény megsértéséért.

A március elsejétől hatályos új nyelvtörvény értelmében a közlekedésügyben, a postánál és a távközlésben, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára sem kötelező az államnyelv hasznnálata és ismerete.

A 20 százaléknál nagyobb kisebbségi képviselettel rendelkező községek képviselő-testületei tanácskozás közben is használhatják a kisebbség nyelvét. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos jegyzőkönyveket kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani szlovákra is. Eddig a jegyzőkönyveket kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni.

Az új törvény szerint nem kell egyeztetni a kulturális minisztériummal az emléktáblákon és emlékműveken feltüntetett szöveg méretéről és elhelyezéséről. A korábbi szabályozás szerint az emlékműveken az első helyen csak az államnyelvű szöveg állhatott, melynek teljesen meg kellett egyeznie a kisebbségi nyelvű felirattal. Mostantól a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen.

A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni.

A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni.

Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A módosított jogszabályban azonban benne van, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.

Kikerült a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát.

A vétót megtörték, az SNS az Alkotmánybírósághoz fordulna

A törvényt február elején már másodjára szavazta meg a parlament, mivel Ivan Gašparovič államfő korábban megvétózta azt. Az elnök azt kifogásolta, hogy a kulturális minisztérium gyakorlatilag függetlenül, saját belátása szerint dönthet a büntetések kiszabásáról, és annak nagyságáról. Azt szerette volna, ha a jogszabályban kötelezővé teszik a bírság kiszabását, és nem csak lehetőség marad. A parlament nem vette figyelembe Gašparovič kifogását és változatlan formában szavazta meg a javaslatot.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) korábban jelezte, szeretné az Alkotmánybíróság elé vinni a nyelvtörvényt. „A törvénynek komoly alkotmányos hézagai vannak, megpróbáljuk az Alkotmánybíróság elé vinni“ – jelentette ki Rafael Rafaj frakcióvezető. Ehhez azonban 30 honatya aláírása szükséges, az SNS-nek viszont csak 9 parlamenti képviselője van.