Magyar, szlovák, roma gyerek – íme, a jövő

A kilencedikes tanulók közül a szlovák és a magyar anyanyelvű gyerekek nagy része érettségivel végződő szakközépiskolában szeretné folytatni a tanulmányait, a roma gyerekek többsége szaktanintézetben tanulna tovább, nem akar érettségit szerezni.

Ez is kiderül a Szlovák Tudományos Akadémia által készített felmérésből, amely a roma gyerekek iskolai életére, kapcsolataira, előmenetelére, pályaválasztási és a jövőt illető elképzeléseire irányult. A nemzetközi felmérés 2009 áprilisa és novembere között készült. A héten közzétett szlovákiai eredmények két járási székhely adatait tükrözik, ahol 27 iskolában 798 diákot kérdeztek meg. A magát roma nemzetiségűnek valló gyerekek aránya 13 százalék.

Valahol Dél-Szlovákiában

A felmérés anonim volt, a kutatók a két város nevét sem hozták nyilvánosságra, álneveket használtak, az egyik város „Gyönyörű”, a másik „Büszke” néven szerepel. Annyi viszont kiderül, hogy „Gyönyörű” járási székhely Dél-Szlovákiában található, a településen „kevés a munkalehetőség, de sok tapasztalata van több nemzetiség együttélésével kapcsolatban”. A másik város, „Büszke” jobb gazdasági helyzetben van, alacsonyabb a nemzeti kisebbségek aránya.

A fent vázolt eredmény – mely szerint a szlovák és a magyar kilencedikesek többsége érettségizni szeretne, a roma gyerekek nagy része nem – csak a dél-szlovákiai városra jellemző. „Büszke” városban a roma gyerekek közül többen érettségiznének. Egyértelmű azonban, hogy gimnáziumba – mely nagy valószínűséggel feltételezi, hogy utána egyetemi tanulmányok következnek – a roma gyerekek közül nagyon kevesen készülnek: a dél-szlovákiai városban a megkérdezettek 6 százaléka fejében fordult meg ez a választás, a másik városból viszont egyetlen kilencedikes roma gyerek sem szeretne gimnáziumba menni, azaz feltételezhetően egyetemre sem.

A kisebb motivációt a továbbtanulásra – tehát nemhogy egyetemi diplomát, de még érettségit sem akarnak szerezni a roma gyerekek – leginkább a nem megfelelő anyagi háttérrel lehet magyarázni. A felmérésben részt vett roma gyerekek 60 százalékának a családja nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, tehát rossz anyagi körülmények között él. Ez az oka annak is, hogy a felmérésben részt vett kilencedikes roma gyerekek egyharmada azt tervezi, hogy 16 éves kora után, tehát közvetlenül a tankötelesség lejárta után befejezi a tanulmányait, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a középiskola első osztályát végzi el, végzettséget nem szerez.Tanulmányi átlag

Érdekes megfigyelni a gyerekek tanulmányi átlagát a szülők iskolai végzettsége, gazdasági helyzete és nemzetisége szerint. A felmérés alapján a legjobb tanulmányi átlagot a felsőfokú végzettséggel rendelkező szlovák szülők gyerekei érték el – 1,70-es átlaguk van. Egy hajszálnyival maradnak csak el a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar szülők gyermekei, ők 1,75 átlagos tanulmányi eredményt mutatnak fel. A felsőfokú végzettséggel rendelkező roma nemzetiségű szülők gyerekeinek 3,00-ás a tanulmányi átlaguk. Az alapiskolai végzettségű szülők gyerekeinél viszont fordított a helyzet: a roma gyerekek mutatták a legjobb tanulmányi átlagot (2,22), őket követik a magyar szülők gyerekei (2,33-as átlaggal), a harmadik helyen állnak a szlovákok 3,73-as tanulmányi eredménnyel.

A tanulmányi átlag általában függ a család anyagi helyzetétől is. Azok a gyerekek, akiknek a szülei rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, jobb tanulók, mint azok, akiknek a családja rendszertelen bevételekből él. A szlovák és a magyar gyerekek a rendszeres bevételű családokban szinte azonos tanulmányi átlagot érnek el, és nem sokkal maradnak el mögöttük a roma gyerekek. A rendszertelen bevételű családokban rosszabb a gyerekek tanulmányi átlaga, ezen belül is a legrosszabb a magyar nemzetiségűek körében, 3,00-as.

Rendszeres bevétellel a szlovák nemzetiségű szülők 93 százaléka rendelkezik, a magyar szülők 86 százaléka. Ez az arány a roma nemzetiségűek körében csak 37 százalék.

Megfigyelték a kutatók azt is, hogy a szlovák és a magyar gyerekek között a lányok általában jobb tanulók, könnyebben megbirkóznak az iskolai feladatokkal, mint a fiúk. A roma gyerekeknél ilyen kimutatható különbség nem áll fenn, tehát mind a lányok, mind a fiúk nagyjából azonos átlagot érnek el.

Pályaválasztás

A pályaválasztás során a szlovák és a magyar gyerekek közül többen gondolják úgy, hogy valamilyen szellemi foglalkozást választanának, a roma gyerekek inkább a manuális, kétkezi munka mellett döntenének. Elgondolkodtató jelenség az is, hogy még a jól tanuló roma gyerekek is inkább fizikai munkásként képzelik el a jövőjüket. A dél-szlovákiai járási székhely vizsgált iskoláiban 39 szlovák gyerek mondta azt, hogy szellemi foglalkozást választana, 22 magyar és 15 roma. Kétkezi szakmát választana 16 szlovák gyerek, 18 magyar és 24 roma. Megjegyzendő, hogy a gyerekek többsége – mindhárom nemzetiség esetében – nem tudott választ adni a kérdésre, milyen munkát végezne szívesen felnőtt korában.

A felmérés arra is rámutat, hogy a roma és a magyar gyerekek körében nincs nagy különbség a fiúk és a lányok között a kétkezi munka vagy a szellemi munka választásának gyakoriságát illetően. Érdekes azonban, hogy a szlovák nemzetiségű fiúk sokkal kisebb arányban választanának szellemi munkát, mint a szlovák lányok.

Zuzana Kusá és David Kostlán szociológus szerint a felmérés arra is rámutat, hogy a roma gyerekek úgy érzik, akkor járnak jól, ha „kitanulnak valaminek”, kétkezi szakmát értve ez alatt. A nem roma gyerekek körében még abban az esetben is többen választanának szellemi, tehát több és hosszabb tanulást igénylő foglalkozást, ha a szülők anyagi háttere nem megfelelő. A roma gyerekek közül szinte csak azok jelöltek meg szellemi foglalkozást, akiknek a szülei rendszeres bevétellel rendelkeznek.

A fiatalok külföldön élnének

Sok mai tizenéves gyerek – függetlenül a nemzetiségtől – a tanulmányai befejezte után külföldön szeretne letelepedni, vagy legalábbis néhány évet dolgozni. A vizsgált iskolákban a szlovák és a roma gyerekek közül választották többen azt a lehetőséget, hogy inkább külföldön élnének, mintsem Szlovákiában. A magyar gyerekek közül szintén sokan mennének külföldre, de az arányokat tekintve mégis inkább ők azok, akik szívesebben maradnának a szülővárosukban.

A külföldi munkát, letelepedést a diákok két „szélső” csoportja tervezi leginkább: a kétkezi munkát választó roma fiúk és a kitűnő tanulmányi eredményt elérő, szellemi munkát választó szlovák lányok.

„A roma gyerekek közül sokan azt a példát látják maguk előtt a családban, hogy fizikai munkával is lehet keresni, és a kétkezi szakma elég a méltóságteljes élethez. De nem Szlovákiában. Azon gyerekek aránya, akik külföldön képzelik el az életüket, valóban nagy” – mondta Zuzana Kusá, hozzátéve: egyértelműen megmutatkozott, a fiatalok jelentős része a jövőjét külföldön képzeli el, nem akarnak itthon maradni.