Ledöntik a vámokat az ázsiai hatalmak

Átfogó gazdasági partnerségi megállapodást, valamint szabadkereskedelmi egyezményt írt alá a múlt héten India Japánnal és Malajziával. A szerződések célja, hogy tíz éven belül megszüntessék, vagy legalábbis csökkentsék a vámokat a legtöbb árura nézve, illetve megkönnyítsék a beruházásokat. Ezen lépések jól illeszkednek Újdelhi egyre erősödő törekvéseibe, hogy elősegítse a gazdasági integrációt Ázsia országai között és piacot találjon gyors ütemben emelkedő exportja számára. Japán kereskedelmi kapcsolatainak bővítésével javíthatja egyre gyengülő pozícióját a világ gazdasági életében, továbbá mindkét állam csökkentheti az egyre erősödő Kínától való függőségét.

India és Japán számára is előnyös lehet a megállapodás

Átfogó gazdasági partnerségi, azon belül szabadkereskedelmi megállapodást írt alá múlt héten Japán és India, amelynek keretében az elkövetkező évtizedben az áruk 94 százalékára megszüntetik majd a vámokat. A szerződést Tokióban a japán külügyminiszter, Maehara Szeidzsi és az indiai kereskedelmi miniszter, Anand Sarma látta el kézjegyével és a szigetország reményei szerint már a nyáron megkaphatja a Parlament hozzájárulását is. Az egyezmény elsősorban a textil-, az autóalkatrész-, a gyógyszer-, a szolgáltatóiparra és a befektetésekre koncentrál, míg a vámok leépítése nem érinti Japán mezőgazdasági termékeit, például a rizst és a búzát. Mindkét fél abban bízik, hogy a megállapodás segítségével fellendülhet a kereskedelem, amely mértéke az utóbbi évben inkább csökkent.

Az egyezményre azt követően került sor, hogy Kína „hivatalosan” is átvette Japántól a világ második legnagyobb gazdaságának címét. A szigetország ráadásul az alacsony belső kereslet miatt kénytelen a kereskedelem mértékét növelni, csak annak liberalizációja és a hosszútávon jelentkező strukturális problémák megoldása indíthatja meg a fellendülést. Az is a gazdasági kapcsolatainak szorosabbá tételére sarkallja, hogy nem akar lemaradni egyik legfontosabb riválisával, Dél-Koreával szemben, amivel Újdelhi már korábban szabadkereskedelmi megállapodást kötött az autó és elektronikai cikkekre. Természetesen az egyezmény India számára is előnyös: a dél-ázsiai állam folyamatosan keresi az új piacokat exportja számára, emellett az olcsó és jó minőségű import kielégítheti az emelkedő belső keresletet, továbbá ösztönzőleg hathat a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságára. Ráadásul a két államot összeköti az is, hogy térség legerősebb államával, Kínával hagyományosan feszült viszont folytatnak, így ez az együttműködés mindkettőjük számára elősegítheti a versenyképességet Pekinggel szemben.

A két állam miniszterelnöke, Kan Naoto és Manmohan Szingh még októberben találkozott egymással és állapodott meg a gazdasági partnerségi egyezményről, kapcsolatuk erősítéseként. Az India és Japán közti kereskedelem értéke 10,7 milliárd dollár volt 2009-ben, ami kevesebb mint egy százalékát teszi csak ki a szigetország összes külkereskedelmének. Anand Sarma az aláírást követően úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás mindkét fél számára elő fogja segíteni a fejlődést, az innovációt és a növekedést.

Jelentős előrelépések, de maradtak kivételek

A két ország közti szorosabb kapcsolatot az is hivatott elősegíteni, hogy Japán néhány indiai infrastrukturális beruházás finanszírozását tervezi, amihez a megkötött megállapodás is nagyban hozzájárul. Itt a legkiemelkedőbb az Újdelhi és Mumbai közötti ipari folyosó továbbfejlesztése, amely még 2007-ben indult a Tokió-Oszaka folyosó mintájára és részben a japán kormány és az ország vállalatai finanszírozzák. A projekt célja pedig egy nagy sebességű tehervasút-hálózat, három új tengeri kikötő és hat repülőtér építése.

A megállapodás segítséget jelent a szigetország autógyártóinak, hogy autóalkatrészeket szállítsanak indiai gyáraikba vámmentesen és piacot biztosít az indiai gyógyszergyáraknak Japán gyorsan elöregedő társadalma kiszolgálásához. A jelenlegi egyezmény hozzájárulhat, hogy Japán a high-tech gazdaságában szükséges ritka ásványkincseket esetleg Indiától szerezhesse be és ezzel is csökkentheti a Pekingtől való függőségét.

Japán néhány élelmiszerre nézve is a vámok megszüntetését tervezi tíz éven belül: így a curry alapanyagokra, paprikára, a teára, viszont például a rizsre, a búzára és tejtermékekre előreláthatólag még sokáig megmaradnak. India fokozatosan megszünteti a korlátozásokat az autóalkatrészekre, az acélra, elektronikai termékekre, gépekre nézve. Viszont a dél-ázsiai ország továbbra is fenntartja a vámokat a már összerakott járművekre. Újdelhi szintén meg fogja könnyíteni a japán vállalatoknak a helyi részesedés szerzését.

A többi szektor esetében azonban csak a tárgyalások folytatásában egyeztek meg. A szigorú migrációs politikát folytató Japán vonakodik engedni India azon kívánságának, hogy ápolókat és gondozókat küldhessen a szigetországba, ahol pedig a társadalom egynegyedét a 65 év feletti lakosság teszi ki, és az idősgondozásban komoly munkaerőhiány áll fenn. Az indiai miniszter azonban reményének adott hangot, hogy hamarosan országa ilyen munkavállalókat közvetíthet majd Japánba. Korábban Tokió szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosította az indonéz és Fülöp-szigeteki ápolóknak és gondozóknak, hogy az országban dolgozhassanak. Fontos kérdés még a két ország között a polgári nukleáris együttműködés, amelyből India gazdasága sokat profitálhatna. A korábbi tárgyalások ellenére azonban ezen a téren még távolinak tűnik a komolyabb megállapodás, mert Tokiót aggodalommal tölti el, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező Újdelhi máig nem írta alá az Atomsorompó Egyezményt.

Malajziával is egyezményt kötött India

Múlt héten India Japán mellett Malajziával is szabadkereskedelmi egyezményt írt alá, annak érdekében, hogy a két ország megduplázhassa a kettejük közti áruforgalom értékét 2015-ig, 15 milliárd dollárra. A Kuala Lumpurban megkötött megállapodás célja, hogy tíz éven belül megszüntessék, vagy legalábbis csökkentsék a vámokat a javak többségére a két ország között, megkönnyítsék a beruházásokat egymás vállalatai számára, továbbá lépéseket kívánnak tenni a kereskedelem liberalizációjára a szolgáltató szektorban is. A Malajziával kötött szerződés a már létező ASEAN-India kereskedelmi egyezményt bővíti ki, minél több termék esetében kívánja csökkenteni a vámokat.

Az indiai kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint a lépések mind azt segítik elő, hogy kiépíthessék Ázsiában a jövőbeni partnerséget és előrevihessék a régióban az integrációt. Újdelhi egyre komolyabban igyekszik bekapcsolódni a világgazdaságba, ezt az is mutatja, hogy még idén szabadkereskedelmi egyezményt készül kötni az Európai Unióval is. A Japánnal és Malajziával kötött szerződések pedig mutatják India erőfeszítéseit arra, hogy elmélyítse gazdasági kapcsolatát az ázsiai országokkal is. Ebből is jól látható, hogy az utóbbi évtizedben Újdelhi egyre nagyobb lépéseket tesz kereskedelmi partnereinek körének bővítése felé, a hagyományosan legfontosabb Európa és Egyesült Államok mellett.