Kiderült: keményen adóztatják az embereket

Dániával az élen a legtöbb európai országban a háztartásoktól származik a környezetvédelmi adókból származó bevételek legnagyobb hányada.

Az Eurostat oldalán január hatodikától érhetők el a legújabb környezetvédelmi adókkal kapcsolatos statisztikák, mégpedig energia, közlekedés, szennyezés/erőforrás szerinti bontásban. A tájékoztatást azt is tartalmazza, hogy pontosan ki fizeti az adókat az EU 27 tagállamában. Az EU kormányai által 2007-ben begyűjtött zöldadók összege 304 milliárd euróra rúg és majdnem az unió GDP-jének a 2,5 százalékát teszik ki. Másképpen kifejezve a zöldadók az EU-ban begyűjtött adók és társadalmi hozzájárulások 6,2 százalékát teszik ki.

A környezetvédelmi adók szintje messze Dániában a legmagasabb: a GDP 5,9 százaléka. Az átlag feletti zöldadókról számoltak be Hollandiában, Máltán, Bulgáriában és Cipruson, ahol a bruttó nemzeti jövedelem 3-4 százalékát osztják újra ilyen formában. Egyedül Spanyolországban és Litvániában volt kevesebb a környezetvédelmi adókból származó bevétel a GDP 2 százalékánál. Az Eurostat közlése szerint a környezetvédelmi adók részesedése a GDP-ből 1999 és 2007 között stabil maradt vagy enyhén csökkent. Mindazonáltal a környezetvédelmi kiadások egyre jelentősebb részt tesznek ki a háztartások és üzletek adójellegű kiadásaiban.

A statisztikai iroda az európai országokban végbement zöldadó reformokról is beszámolt, ahol a környezetvédelmi adók más adófajtákkal, például a munkáltatói járulékkal – összefüggésben növekedtek. 2010 decemberében az EU környezetvédelmi miniszterei fontolgatták, hogy az adókból származó bevétel forrását a munkavállalókra kivetett adók felől az energiára és a felhasznált erőforrásokra kivetett adók felé mozdítják el, ezzel ösztönözve egy erőforrás-hatékonyabb Európa kialakítását.

Az energiára kivetett adók teszik ki a zöldadók legnagyobb részét. 2007-ben a környezetvédelmi adók 72 százaléka volt energia adó, 24 százaléka közlekedési adó, míg a maradék 4 százalékon a kibocsátás és az erőforrásokra kivetett adók osztoztak. Az ‘energiaadók’ kategóriájába olyan adófajták tartoznak, mint az olyan energiahordozókra kivetett adók mint szén, fűtőolaj, földgáz és áram fogyasztására és persze a szén-dioxid kibocsátásra kivetett adók. A ‘közlekedési adó’ kategóriába a járművek birtoklásával és használatával összefüggő adófajták tartoznak, míg az erőforrásokra és kibocsátásokra kivetett adók a nyersanyagok bányászatára, a légköri kibocsátásra, víz- illetve zajszennyezésre, illetve hulladékgazdálkodásra kivetett adókból állnak össze.

Az Eurostat szerint az energiaadók a gazdaság minden szektorában a tényleges energiafogyasztással összemérhető nagyságúak. Az ábrákból az derül ki, hogy 2007-ben a háztartások fizették a legtöbbet az energiafogyasztásukhoz képest. Egyedül Ausztriában, Észtországban és Litvániában fizették a nagyobb részt az olyan primer szektorok, mint a mezőgazdaság, a halászat és erdészet. Szintén a háztartások fizetik a közlekedési adók legnagyobb részét majdnem minden európai országban, számszerűsítve az 55-75 százalékát. A skála alacsonyabb részén helyezkedik el Észtország és Lettország, ahol a háztartások mindösszesen a közlekedési adók 25-30 százalékát fizetik, szemben a spanyol háztartások által fizetett 90 százalékkal a skála másik oldalán. Az üzleti szektor hozzájárulása a közlekedési adókhoz 15 és 41 százalék között változott, három ország kivételével: Lettországban, Észtországban és Litvániában több, mint 68 százalékot tett ki.

Magyarországon 2007-ben 2,8 milliárd euró azaz több mint 700 milliárd forint volt a környezetvédelmi adók nagysága, ami a GDP 2,77 százalékát tette ki. Ennek nagyobb része – 2 milliárd euró – volt az energia adók nagysága 0,65 milliárd euró a közlekedési adók nagysága és 0,15 milliárd euró az erőforrásokra és kibocsátásokra kivetett adók nagysága. A zöldadók a Magyarországon begyűjtött adók és társadalmi hozzájárulások majdnem 7 százalékát tették ki. Arról, hogy a fenti adóbevételek melyik szektorból származnak, az Eurostatnak nincsenek adatai.