Latin-Amerika még nem érett meg lehetőségeire

A dél-amerikai országok, bár természeti kincsekben gazdagok, még mindig inkább a hagyományos, környezetszennyező energiaforrásokat részesítik előnyben a megújuló, alternatív források helyett.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára, Christiana Figueres szerint a latin-amerikai országok közül egyedül Chile az, amelyik eléri az európai országok kibocsátási szintjét, írja az El País.

Figueres szerint a szomszédos országoknak így követniük kellene Chile példáját, aki jó úton halad a megújuló energiaforrások hatékony és korszerű használatában folytatott versenyben, továbbá kiemelte az erdővédelmet is, ami szerinte a latin nyelvű országok egyik elhanyagolt és egyre égetőbb problémákat felvető kérdésköre.

Az alternatív forrásokra való átállás nem kizárólag a kötelezettségek jóhiszemű teljesítése lenne, hanem nagyon komoly gazdasági nyereséget is hozna az országoknak, a technológiai fejlődésről nem beszélve.

Mint arról egy korábbi cikk alkalmával beszámoltunk, Dél-Amerika rendkívül gazdag megújuló energiaforrásokban, azonban a technológiai fejlettség mellett egy sor más akadályt is le kell küzdeni ahhoz, hogy a hagyományos energiahordozók helyett alternatív energiaforrásokra környezeti károkozás nélkül lehessen átállni.

Christiana Figueres hozzátette, hogy az ázsiai országok közül Kínánál hatalmas fejlődés figyelhető meg, az ország nap- és szélenergia-termelésben is vezető pozíciót foglal el. Mindezt nem pusztán a környezetvédelmi okokból teszik, hanem azért is, mert felismerték, hogy a hagyományos energiaforrások helyett jobban járnak, ha alternatív források termelésére állnak át.

Az ENSZ titkár a tavaly novemberi, cancúni klímakonferencia eredményeit boncolgató kérdésre elismerte, hogy az eredmények „sokat jelentettek a nemzeteknek, de keveset a Földnek”. Nehéz ugyanis olyan megoldást találni, amelyet az összes részes fél elfogadna, és kötelező erejűvé válhatna.

Sándor Nóra

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »