Harmadik évtizedébe lép a visegrádi együttműködés

Február 15-én a Visegrádi Együttműködés (V4) megalakulásának huszadik évfordulóján találkozott a négy közép-európai ország miniszterelnöke, valamint Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, illetve Mikola Azarov ukrán kormányfő. A V4-tagok elsősorban az energiabiztonság és a gazdasági válság témájában cseréltek eszmét, illetve egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, melyben támogatásukról biztosították a belarusz ellenzéket. A közép-európai együttműködés születésnapja alkalmából Budapesten, a Közép-Európai Egyetemen egy konferenciával emlékeztek meg az eddigi eredményekről.

V4-csúcs Pozsonyban

A V4 kibővített kormányfői találkozójának fő témái az energia, európai szomszédságpolitika és a Keleti Partnerség voltak. Angela Merkel szerint a Visegrádi Négyek megbízható partnere a keleti országoknak és egy erős Keleti Partnerség nem lenne lehetséges a csoport létezése és példamutatása nélkül.

Petr Nečas cseh miniszterelnök hozzátette, hogy e négy országnak nem lehet közömbös, hogy mi történik az Uniótól keletre és közös érdekük a szoros együttműködés a Keleti Partnerség országaival. Donald Tusk lengyel kormányfő vezető szerepet lát a V4 számára azon államok támogatásában, amelyek az európai utat választották és az uniós tagság mellett döntöttek. Üdvözölte, hogy a V4 csoportban tovább tart a lelkesedés Európa megnyitásáért azok az országok számára, amelyek osztoznak az integráció értékeiben, Tusk ezért is emelte ki Mikola Azarov ukrán miniszterelnök jelenlétének fontosságát. A lengyel kormányfő elmondta, reméli, hogy a magyar és a lengyel soros elnökség új lendületet ad Nyugat-Balkán integrációs folyamatának is. Azarov értékelte, hogy hazája, amelynek fő prioritása az európai integráció, támogatásban részesül a Visegrádi csoporttól.

A négy miniszterelnök eredetileg aktuális EU-s kérdésekről is eszmét cserélt volna, azonban Iveta Radičová váratlanul arra kérte kollégáit, hogy osszák meg tapasztalataikat a gazdasági válság leküzdésében. A szlovák miniszterelnök szerint az embereket „megrémíti” az élelmiszerek és az energiaárak folyamatos emelkedése, és ezt a folyamatot egy ország egyedül nem tudja leküzdeni. Radičová emlékeztetett: az élelmiszerek adójának csökkentése Németországban és Lengyelországban sem hozta meg a várt eredményt, és tovább nőttek a létfontosságú termékek árai. A V4 javaslatára az Európai Tanács hamarosan napirendjére tűzi ezt a kérdést, ami apró, de annál fontosabb sikere volt a keddi találkozónak.

Mégis, a pozsonyi tárgyalások egyik legjelentősebb eredménye az a nyilatkozat volt, amelyben a csúcson résztvevő kormányfők kifejezték komoly aggodalmukat az emberei jogok Belaruszban tapasztalható korlátozásai miatt. „Szorosan követjük a belarusz helyzetet, és tartjuk magunkat az eddigi irányhoz. A Keleti Partnerség keretein belül folytatott párbeszéd is a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásától függ” – erősítették meg eddigi álláspontjukat a kormányfők. A dokumentum felszólítja Alekszandr Lukasenko kormányát arra, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, és biztosítsa a szólásszabadságot és a média szabadságát a posztszovjet országban. Nečas hozzátette: „A hat EU-s miniszterelnök támogatása a belarusz ellenzék emberi jogokért folytatott harcának véleményem szerint egy fontos jel”. A ukrán kormányfő, Mikola Azarov nem írta alá a közös nyilatkozatot, Minszkkel ápolt szoros kapcsolatai miatt.

Emlékkonferencia itthon

Visegrád megalakulásának huszadik évfordulójáról megemlékeztek a Közép-európai Egyetemen is az EU Bővítési Központ közreműködésével. A házigazda Balázs Péter volt külügyminiszter volt, aki jelenleg az egyetem professzora, de elfogadta a meghívást Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter és volt washingtoni nagykövet, aki személyesen is jelen volt az együttműködés aláírásának pillanatakor. Az előadók és a meghívottak között volt még Mizsei Kálmán, az EU moldáviai különleges megbízottja, a Visegrádi Együttműködés egyik kiváló ismerője, illetve a cseh, a szlovák és a lengyel nagykövet is.

Jeszenszky Géza megnyitó beszédében elmondta, Visegrád elismerést érdemel, mert segített megszűntetni az országok közötti feszültségeket és konfliktusokat, és egyensúlyt teremtett két politikai orientáció között. Szerinte már az első visegrádi csúcstalálkozó egyértelművé tette, hogy külön-külön Közép-Európa gyenge, de egységesen ellenállhatatlan. Ezt az együttműködést érezhetővé kell tenni minden állampolgár számára. A visegrádi országoknak közös a történelmük, kultúrájuk, céljaik és érdekeik, egységesen erősek és jobban hallhatóak lesznek és jó példát mutathatnak más régióknak, ahol még küzdenek a múlt terheivel. Mizsei Kálmán a szocializmus leküzdését hatalmas sikernek nevezte, és kifejezte, hogy szükség van az észak-déli infrastruktúra kifejlesztésére.

Ezután Peter Weiss vette át a szót, mint annak az országnak a nagykövete, amely jelenleg elnökli a V4-et. A nagykövet elmondta: Visegrád létrehozott egy új reményt, mivel az országok felismerték, hogy közös történelmük, céljaik és törekvéseik vannak. Az elmúlt két évtizedben Visegrád egy fontos együttműködési fórummá és erős politikai márkává vált. A szlovák V4 elnökség fő prioritásainak nevezte a regionális együttműködés további erősítését, az energiabiztonság kérdéseit, a gazdasági és a társadalmi befogadás javítását, a Nyugat-Balkán integrációjának segítését és az európai szomszédságpolitikát. A közép-európai országok még nem a Brüsszeli napirend alkotói, viszont ebben az évben a magyar és a lengyel EU-elnökség lehetőséget ad arra, hogy az EU asztalára kerüljenek a V4 érdekei is. Ennek érdekében a négy országnak össze kell hangolnia álláspontjaikat olyan kérdésekben, mint a kohéziós politika, gazdasági kormányzás, képviselet az Európai Külügyi Szolgálatban és a konzuli és diplomáciai együttműködésben. A V4 küldetése ezért még nem ért véget, de egy új dimenziót kapott, ami a közös felelősség megosztása az egész régió jövőjéért.

Helena Bambasová cseh nagykövet rámutatott arra, hogy a kezdeteket az országok közötti rivalizálás jellemezte. A fordulópontot a NATO-csatlakozás jelentette, amikor rájöttek, hogy egy új valóság áll előttük, és hogy közösen erősebbek. Roman Kowalski lengyel nagykövet a Visegrádi Csoportot gazdasági hatalomnak és egy feltörekvő piacnak nevezte.

Végül Balázs Péter elmondta, bár sokan kételkedtek a sikerben, mert a szövetségben nem volt domináns erő és az együttműködés önkéntes alapú volt, a csoport bebizonyította, hogy a V4 egy sikeres és stabil szerkezet, hiszen az elmúlt két évtizedben nem bővült, nem változott, és vannak közeli barátai. A visegrádi országok természetes szövetségesek, és szoros partnerek, de minden országnak vannak saját szövetségesei és szoros partnerei. Ami összetartja őket, az a belső kohézió. Ami a jövőt illeti, hangsúlyozta a V4 plusz formáció fontosságát. Fontos, hogy a négy ország megtalálja a közös nevezőket és összehangolja kapcsolatait nagy szomszédaival – Oroszországgal és Németországgal.