Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Jó időre meghatározza a román gazdaság útját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román kormány által aláírandó újabb szándéklevél. Gazdasági szakértők szerint, a valutaalapi „kormányprogram” értelmében amit húsz esztendő alatt nem sikerült megvalósítaniuk az egymást követő kabineteknek, azt most Emil Bocnak és kormánycsapatának legtöbb egy év leforgása alatt kell gyakorlatba ültetnie.
A valutaalapiak január-februári romániai vizsgálódásai nyomán megszületett dokumentum értelmében továbbra is csökkennek majd az állami kiadásai, a cél a háromszázalékos államháztartási deficit elérése. Ennek megfelelően folytatódik a szigorú bérpolitika, a szociális ráfordítások korlátozása: így még kevesebb személy részesül majd fűtési segélyben.
Ez utóbbi intézkedésektől a kormány komoly megtakarításokat remél, az idevágó jogszabályt pedig legkésőbb július végéig kidolgozzák, oly módon, hogy csak a legsérülékenyebb társadalmi kategóriák legyenek jogosultak a támogatásnak erre a formájára.
A szociális politikára vonatkozó kormányvállalások között szerepel a kórházi ágyak 5700-zal történő csökkentése. A kormány felülvizsgálja az ingyenes gyógyszerek 2008-ban összeállított listáját is, az olcsóbb gyógyászati termékek bevezetésére törekedve. Az egészségügyi rendszer reformjába bekapcsolódik a Világbank is, amely a hazai illetékesekkel közösen felszámolja majd a „lényegtelennek mutatkozó kiadásokat”.
Szigorúbb ellenőrzés
A valutaalapnak megküldött szándéklevél szerint a kormány már március végére szavatolja a megfelelő személyzeti létszámot az adóhivatal nagy vagyonokat ellenőrző főosztálya számára; ez a struktúra augusztusra válik működőképessé, miután jóváhagyják tevékenységi normáit.
A kabinet egyben ígéretet tett az adóbehajtás javítására, az adócsalások fokozottabb megelőzésére. Az ellenőrzések alapjául szolgáló közvetett módszerekre vonatkozó kormányhatározatról a parlamentnek kell majd döntenie, a természetes személyek be nem vallott jövedelmeinek felkutatását szabályozó alkalmazási normák pedig február végére készen állnak majd.
A kormány mindemellett munkacsoportot hoz létre az eltitkolt jövedelmek megadóztatási eljárásainak kidolgozására, amihez – akárcsak a munkacsoport tagjainak felkészítéséhez – világbanki támogatást igényel majd. Bukaresti illetékesek előrejelzése szerint a nagy vagyonokra kirótt adók az adófizetők 1-2 százalékát érintik majd. A valós és a bevallott jövedelem közötti különbözetet, 50 ezer lejt meghaladó összegek esetében, 16 százalékkal adóztatják meg.
Karcsúsodó állami szektor
Komoly karcsúsítás körvonalazódik a vasúti szállítás esetében is. Amennyiben a Román Állami Vasúttársaságnak (CFR) nem sikerül versenytárgyalások útján külső kivitelezőnek átadnia a karbantartási munkákat, akkor összesen hétezer kilométernyi vasúti szakaszon szűnik meg a forgalom – ez a teljes hálózat 30 százalékának felel meg. A román vasútvonalak összhossza egyébként 20 210 kilométer, ebből 17 691 a vasúttársaság fennhatósága alatt áll, 2519 kilométer pedig magántársaságok tulajdonában van.
De eladásra került a vasúttársaság teherszállító részvénytársaságának kisebbségi részvénycsomagja is, a teljes privatizációról a piac függvényében döntenek majd.
A CFR tevékenységének javítására vonatkozó stratégiai terv értelmében 25 százalékkal csökkentik a veszteségeket. A CFR idei költségvetését 748,3 millió lejben állapították meg, ez 39 százalékkal kevesebb a tavalyinál, amikor egyébként a vasúttársaság vesztesége meghaladta az 1 milliárd lejt.
A szándéklevél lehetőséget ad a vasúttársaságnak a viteldíjak emelésére, még akkor is, ha ez az utasforgalom további visszaesésével járhat. A CFR a tavalyelőtti 61 millióhoz képest tavaly csak 58 millió utast szállított, ami 5 százalékos csökkenést jelent.
Az IMF arra is rábólintott, hogy a fővárosi közszállítási, valamint a metróvállalat az inflációs rátát meghaladó mértékben emelje viteldíjait. A két nagyvállalat tevékenységének ellenőrzésére külön hatóság jön majd létre.
A kormány és az IMF megállapodása nyomán a szándéklevélből természetesen az energetikai szektor reformja sem maradhatott ki. Így a bukaresti illetékesek konkrét intézkedéseket ígértek annak érdekében, hogy a villamosenergia, illetve a földgáz esetében az állami vállalatok által aláírt kétoldalú szerződések áttekinthetőek legyenek és mellőzzenek mindenfajta diszkriminációt. A meglévő szerződésekben szabályozott árakat mielőbb összhangba hozzák a piaci árszinttel.
A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy ha idén sem sikerült megalakítani a két nagy energetikai vállalatot – az Electrát és a Hidroenergeticát –, akkor áruba bocsátja néhány energetikai társaság többségi részvénycsomagját.
Napirendre kerültek – ismét – a kulcsfontosságú privatizációs folyamatok. A kormánynak augusztusig nemzetközileg elismert tanácsadót kell szerződtetnie a még állami tulajdonban lévő legfontosabb vállalatok magánosítása érdekében, a versenytárgyalásokat 2012 közepéig kell megtartani.
Az eladandó nagyvállalatok között szerepel a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim, a Tarom légitársaság – amelynek esetében már év végéig stratégiai befektetőt kell találni, azzal a megkötéssel, hogy a privatizációra akkor kerül sor, amikor a piaci körülmények azt lehetővé teszik.
Kitekintő / Új Magyar Szó
