Több pénz a munkanélkülieknek, ebéd a gyerekeknek

Hosszú hetek óta tart a vita a német szociális segélyek rendszerének (Hartz IV) átalakításáról és úgy tűnik – a reményekkel ellentétben – ezen a héten sem fog megegyezni a kormány és az ellenzék.  A tárgyalások nehéz menetét felmérve Angela Merkel kancellár úgy döntött, ezentúl intenzívebben fog részt venni a Hartz IV reform ügyében zajló tárgyalásokon.

Hiába jelentette be a kormány, hogy hétvégére megegyezés fog születni a Hartz IV reform ügyében: nem sikerült megegyezésre jutni az ellenzékkel. Miután a hét közepén vakvágányra futottak a tárgyalások, Angela Merkel úgy döntött: aktívabban veszt részt vitában, annak érdekében, hogy a kormány e központi projektje sikeres legyen. A döntést az ellenzéki SPD is üdvözölte. Továbbra sem sikerült azonban megegyezni: egy nappal a tervezett Bundesrat szavazás előtt a Saar-vidéki, koalícióban kormányzó Zöldek úgy döntöttek, nem támogatják a törvényjavaslatot. Ezek után aztán nem is került sor a szavazásra, elkerülve ezzel a szövetségi kormány kellemetlen kudarcát.

Hogyan tovább?

A heves viták és konfrontációk ellenére úgy tűnik, hogy a pártok szeretnének megegyezni egymással – hogy milyen úton–módon, arról egyelőre nincs hír. A Szövetségi Tanács pénteki ülése után több vezető  – ellenzéki és kormánypárti – politikus is közölte, létezhet megoldás, hiszen mindenki érdeke, hogy minél gyorsabban rendeződjön a munkanélküliek és a szegény gyermekek helyzete.  Úgy tűnik, a kormánypárti politikusok kicsit fellélegezhetnek: a tartományok miniszterelnökei biztosították támogatásukat az egyeztető tárgyalások során, annak érdekében, hogy a vitás kérdéseket közösen meg lehessen tárgyalni.

Nem biztos azonban, hogy sokáig tart majd az öröm: a kisebbik koalíciós partner FDP a Spiegel információ szerint úgy döntött, hogy ki lehet fizetni az a koalíció által öt euróval megemelt általános tarifát.  Az FDP frakcióvezetője, Birgit Homburger nyilatkozata szerint fontos, hogy azok az emberek, akiknek szüksége van rá, minél hamarabb megkapják a pénzüket. Homburger ezzel a –  már az emúlt héten más vitába keveredett – munkaügyi miniszter, Ursula von Leyen (CDU) korábbi nyilatkozatát cáfolja meg, aki szerint nem jogszerű megtenni a kifizetéseket addig, amíg nem született megegyezés az ellenzékkel.

Amiről a vita szól: a bűvös öt euró és a többi

A Frankfurter Allgemeine Zeitung összefoglalta a törvénytervezet lényeges pontjait és az ellenzék ehhez kapcsolódó ellenvetéseit:

A kormánypártok és az ellenzék között a legerősebben vitatott pont az általános tarifa – a szocális támogatás egyik legelterjedtebb formája (Regelsatz) – öt euróval való emelése: az ellenzék ugyanis kevesli az összeget, szerinte 11 euró lenne méltányos. A tarifa újraszámolása, mely közel 4,7 millió felnőttet érint, része az Alkotmánybíróság február eleji döntésének.

A törvénycsomag egy másik része az alacsony keresetűek gyermekeinek szóló új támogatásokat tartalmaz: a koalíció ezzel már lépéseket tett az ellenzék irányába, eredetileg ugyanis csak a Hartz IV–ből részesülő családok gyermekei profitáltak volna a változásokból. A tervezet értelmében a gyerekek meleg ebédjét, különóráit, egynapos iskolai kirándulásait valamint a zene- és sportegyesületi tevékenységét támogatnák. Új fejlemény az is, hogy a Szövetség három évre vállalja az olyan rászoruló gyerekek ebédjének költségeit, akik az iskola helyett a napköziben étkeznek. A tervek szerint a szövetségi költségvetés több pénzt adna a hosszú ideje munkanélküliek lakhatási költségére annak érdekében, hogy az önkormányzatok finanszírozni tudják a gyerekek részére nyújtott többlettámogatást. Az ellenzéki SPD követelte, hogy az oktatási csomag megvalósítása érdekében minden iskolában szociális munkások kerüljenek bevetésre.

Nem sikerült megegyezni a minimálbért érintő változásokban sem: a kormánykoalíció általános, alsó határt kíván megszabni a időszakos munkák, az őrző- és biztonsági valamint az oktatási és továbbképzési ágazat bérezésére. A vita tárgyát az a kérdés képezte, hogy mely időponttól járna egy időszakos bérmunkásnak ugyanaz a bér egy vállalaton belül, mint a törzsdolgozóknak. Az ellenzék egy hónapos határidőt szabott, a kormány ezt az időpontot azonban nem fogadta el, szerinte legkorábban kilenc hónap múlva lehetne megegyezni arról, hogy az időszakos munkát továbbra is meg lehessen őrizni a munkaerőpiacon.

A Hartz IV reform finanszírozásának érdekében a kormány 2012-ig lépcsőzetesen, 2015-től pedig teljes mértékben veszi át az önkormányzatoktól az időskori és a munkabér csökkenési alapbiztosítás költségeit.  A többletköltséget a Szövetség a Szövetségi Munkaügynökségtől való eszközmegvonással kívánja kompenzálni. Ezzel azonban növekszik a nyomás a járulékfizetőkre: elképzelhető, hogy a három százalékos munkanélküli hozzájárulást tovább kell emelni az ügynökségnél várható háztartási deficit kiegyenlítésének érdekében.