Katonai információkkal üzletelt egy tajvani tiszt

Az elmúlt öt évtized legjelentősebb kémkedési ügyére derült fény Tajvanon. A tajpeji Védelmi Minisztérium szerint egy magas beosztású tajvani tiszt 2004 óta adott át titkos katonai információkat Kínának, sajtóértesülések szerint amerikai fegyverrendszerek adatai is a pekingi hírszerzés kezébe kerülhettek. Az ügy komolyan visszavetheti Tajpej és Peking 2008 óta folyamatosan javuló kapcsolatait, valamint arra enged következtetni, hogy a diplomáciai közeledés ellenére a két Kína közötti „füstmentes háború” továbbra sem ért véget.

A tajvani hatóságok Kínának való kémkedés gyanújával vettek őrizetbe egy magas rangú katonatisztet. A tajpeji Védelmi Minisztérium keddi bejelentése szerint Lo Hszien-csö (Lo Hsien-che) vezérőrnagyot még január 25-én, egy tavaly októberben indult vizsgálat eredményeként tartóztatták le. A vád szerint a Lo-t a kínai hírszerzés 2004-ben Thaiföldön szervezte be, ahol a tiszt 2002 és 2005 között katonai attaséként szolgált.

Lo a legmagasabb rangú tajvani katonatiszt, akit az elmúlt ötven évben kémkedéssel gyanúsítottak meg hazájában, a vezérőrnagy elfogásának idején a hadsereg kommunikációs és információs irodájának vezetői tisztségét töltötte be. Az ügy ráadásul igen rossz fényt vet a tajvani katonaság belső ellenőrzésére is, mivel Lo thaiföldi kiküldetéséről való hazatérését követően számos átvilágításon esett át, jelenlegi rangjára 2008-ban –, négy évvel beszervezését követően – léptették elő.

Kínai lapértesülések szerint a kémkedési botrány hátterében „szex és pénz” áll. A China Times arról számolt be, hogy Lo-t egy ausztrál útlevéllel rendelkező, harmincas éveiben járó, „attraktív” nő szervezte be, akinek a tiszt természetbeni és pénzügyi ellenszolgáltatásokért 2004 és 2005 között Thaiföldön, majd hazatérését követően amerikai útjai során titkos katonai információkat adott ki. A lap szerint Lo szolgálataiért összesen körülbelül egymillió dollárt kapott Pekingtől.

Amerikai szál

Ugyanakkor hivatalos források szerint valószínűtlen, hogy a vezérőrnagy hozzáférhetett a fenti információkhoz. Csüng-feng Csan (Jung-feng Chan), a tajvani Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagja a Wall Street Journalnak elmondta: az Egyesült Államok rendkívül szigorú kémelhárítási szabályait figyelembe véve „nagyon meg lenne lepve”, ha Lo-nak sikerült volna kritikus fontosságú információkhoz jutnia. Hasonlóan nyilatkozott a tajvani állami hírügynökségnek egy névtelen amerikai katonai tisztviselő is, aki szerint Lo-nak nem volt hozzáférése az amerikai fegyvereket érintő dokumentumokhoz. Az Asia Times Online által megkérdezett szakértők úgy vélték, hogy a vezérőrnagy már csak azért sem okozhatott jelentős károkat az Egyesült Államoknak, mert Washington mindig is kényesen ügyelt a Tajvannak eladott katonai rendszerek biztonságára. Tajpej a korábbi üzletek során csak „lebutított”, nem teljes képességű fegyvereket kapott, a Po Seng rendszer bevezetésének pedig – pénzügyi okokból – mindeddig csak a legelső szakaszára került sor. Ráadásul az – egyébként egy évtizedes technológiai fejlesztésekre épülő – rendszeren továbbított kommunikáció az amerikai hadsereg kelet-ázsiai parancsnokságának szerverein halad keresztül, mely gépek biztonságát a Pentagon saját adatvédelmi mechanizmusai garantálják – a tajvani fél pedig nem rendelkezhetett az ezen mechanizmusok feltöréséhez szükséges információkkal.

Füstmentes háború

Az tehát egyelőre nem világos, hogy a kémkedéssel vádolt vezérőrnagy pontosan milyen információkat adhatott ki Pekingnek, illetve hogy a kínai kézbe került adatok mennyiben veszélyeztetik Tajvan biztonságát, az ugyanakkor biztos, hogy az ügy rossz hatással lesz a két félnek a közelmúlt során folyamatosan javuló kapcsolataira. Vang Ming-vo (Wang Ming-wo), a Védelmi Minisztérium politikai hadviselési irodájának tisztje egy szerdai sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a két fél közti feszültségek enyhülése ellenére „a kínai kommunisták továbbra sem hagytak fel tajvani beszivárgási kísérleteikkel”. Vang hozzátette: Peking egyre jelentősebb hírszerzési harcot, „füstmentes háborút” vív Tajpejjel szemben.

A két Kína között 2008-ban, a Peking-barát Kuomintang párt és Ma Jing-csiu (Ma Ying-jeou) elnök tajvani hatalomra kerülése után indult meg az enyhülés, mely a közelmúltban turisztikai és közlekedési intézkedések, valamint egy történelmi kereskedelmi megállapodás formájában nyilvánult meg. Ugyanakkor az óvatos közeledés ellenére Tajvan és Kína kapcsolata továbbra sem felhőtlen, miután a pekingi vezetés még mindig a Kínai Népköztársaság területének tekinti a szigetet, így hivatalos diplomáciai kapcsolatok sem létesültek a két kormány között. Hasonló kémbotrány legutóbb néhány éve tört ki a két Kína között, miután Peking 2005-ben őrizetbe vett, majd 2008 novemberében kivégzett egy Tajvannak való kémkedéssel vádolt tudóst.

A kínai megosztottság ugyanakkor nem csak a Tajvani-szoros két partján, hanem a Csendes-óceán túloldalán is komoly diplomáciai fejtörést okoz, Peking ugyanis a közelmúltban egyre nyíltabban és agresszívabban támadja Washington és Tajpej katonai kapcsolatait. Habár az Egyesült Államok 1979 óta a Kínai Népköztársaságot ismeri el a „hivatalos Kínáként”, az azévi Tajvan-törvény (Taiwan Relations Act) értelmében Washington továbbra is védelmi fegyverekkel látja el Tajpejt. A fegyvereladások ugyanakkor az elmúlt években erős ellenállásba ütköztek Peking részéről, Kína tavaly januárban egy katonai üzlet miatt megszakította a hadügyi párbeszédet az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok rendezésére pedig csak néhány hete, Robert Gates védelmi miniszter látogatása során került sor.

Elemzői vélemények szerint a Pekinggel való feszültségek mellett a jelenlegi eset is negatívan érintheti Tajpej és Washington védelmi együttműködését, mivel az Egyesült Államok a tajvani kémelhárítás leszereplése következtében a jövőben valószínűleg még az eddigieknél is körültekintőbb lesz a haditechnológiák eladásakor. Habár hivatalos források szerint az ügy nem veszélyezteti a két ország védelmi üzleteit, az mindenesetre a tajvani–amerikai szövetség akadozását jelzi, hogy Washington egyelőre nem járult hozzá egyes Tajpej által megrendelt fegyverrendszerek, többek között F-16-os vadászgépek eladásához.