Ellenszélben az oktatási reform

Amennyiben a román oktatási minisztérium nem halasztja el az új tanügyi törvény életbeléptetését, az intézkedés az oktatási rendszer összeomlásához vezethet – hívták fel a figyelmet a tanügyi szakszervezetek. A pedagógusok képviselői szerint az új törvénynek leghamarabb 2012. szeptember elsejétől kellene hatályossá válnia, mivel a rendszer átszervezése több mint egy évet venne igénybe. Király András, az oktatási tárca államtitkára szerint sokan inkább amiatt aggódnak, hogy a tanintézetek vezetői, a rektorok és a dékánok ezentúl nem tölthetnek be vezető politikai tisztséget – adta hírül a Krónika.

Amennyiben az oktatási minisztérium nem halasztja el az új tanügyi törvény életbeléptetését, az intézkedés az oktatási rendszer összeomlásához vezethet, ellehetetleníti a folyó tanév lebonyolítását – hívta fel a figyelmet tegnap a Spiru Haret tanügyi érdekvédelmi ernyőszervezet és a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI). Az új oktatási törvény, mint ismeretes, január 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, egyes rendelkezései már tegnaptól életbe léptek, másokra vonatkozóan a jogszabály későbbi időpontot jelöl meg. A pedagógusok képviselői szerint az új törvénynek leghamarabb 2012. szeptember elsejétől kellene hatályossá válnia, mivel a rendszer átszervezése több mint egy évet venne igénybe.

A két érdekvédelmi szervezet szerint a tárca nem teheti meg, hogy tanév közben kísérletezzen az új jogszabály azonnali alkalmazásával, amely a szükséges infrastruktúra hiányában változtatna az oktatási ciklusokon. A FSLI képviselői arra hívják fel a figyelmet, hogy a törvény egyes cikkelyeinek azonnali alkalmazása miatt számos tanintézetre lakat kerülhet, iskolákat kell majd összevonni országszerte, így több mint tízezer állás szűnik meg. Káoszt okozhat továbbá az iskolák vezetőségének átszervezése, valamint az iskolák szintjén sorra kerülő tanári versenyvizsgák megszervezése. A szakszervezet ugyanakkor azt kéri az oktatási tárcától, kezdeményezzen tárgyalást az érdekvédelem képviselőivel, melynek keretében a törvény hiányosságaira, alkalmazhatatlan cikkelyeire hívnák fel a figyelmet, és bemutatnák módosító javaslataikat is. A FSLI azt kéri, az egyeztetésre hívják meg Traian Băsescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt is.

A Spiru Haret szakszervezet képviselői attól tartanak, hogy az átszervezések miatt „15 ezer oktatásügyi alkalmazott kerül az utcára”, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja azt a cikkelyt, amely előírja, hogy az egyetemi tanároknak 65 évesen nyugdíjba kell vonulniuk. A pedagógusok nyugdíjazására vonatkozó törvénycikkely miatt tiltakoznak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanárai is: a pedagógusok szerint az egyetemi évet is be kellene rekeszteni, ha „egyik napról a másikra több mint 1500 pedagógus kilép a rendszerből.”

Andrei Marga, a BBTE rektora korábban úgy nyilatkozott, az új törvény korlátozza a diákok tanuláshoz való jogát, mivel nem teszi lehetővé a mesteri vagy a doktori képzést távoktatáson. Király András, az oktatási tárca államtitkára (képünkön) a Krónika megkeresésére tegnap úgy nyilatkozott, nem érti a szakszervezetek aggodalmát, hiszen az érdekvédelem képviselői is részt vettek a jogszabály előkészítési folyamatában, pontosan tudták, hogy a törvénycsomag mit tartalmaz.

„Nem értem, hogy a végrehajtási procedúráról miért nem beszélnek, amely bizonyos rendelkezésnek úgynevezett átmeneti időszakot szab meg, és leszögezi, hogy a nyugdíjas tanárok megtarthatják az állásukat. Nyilván sokan amiatt aggódnak inkább, hogy a tanintézetek vezetői, a rektorok és a dékánok ezentúl nem tölthetnek be vezető politikai tisztséget a tanügyi törvény szerint, az érintetteknek pedig el kell dönteniük, hogy focizni akarnak, vagy ezentúl a lelátóról nézik a meccset” – fogalmazott az államtitkár.