Még mindig veszélyes az internetezés

Az Európai Bizottság több millió eurót költött arra az elmúlt évtizedben, hogy felhívja a szülők figyelmét az internetező gyermekek védelmére. Mégis, mindössze az európaiak 14 százaléka használ olyan webszűrő szoftvert, amely megakadályozza, hogy gyermekek számára alkalmatlan tartalmakhoz férjenek hozzá. Ez derül ki abból a felmérésből, amit a Biztonságos Internet Napja 2011 (amit a világ több, mint 70 országában ünnepelnek február 8-án) alkalmából tettek közzé.

A megkérdezettek mindössze 14 százaléka mondta, hogy használ valamilyen szülői felügyelet vagy web filter szoftvert a gyermekei védelmére. Az Eurostat által 2010 második negyedévében végzett felmérés szerint pedig a legtöbb dél-, és kelet-európai országban ez az arány 10 százalék alatt van. Bulgáriában mindössze a minta 2 százaléka használt megelőző eszközöket, Romániában és Szlovákiában 3 százalék, Olaszországban és Lettországban 4 százalék volt az arány.

A védelem hiányát némiképpen ellensúlyozza az a tény, hogy mindössze a megkérdezettek 5 százaléka számolt be arról, hogy gyermekei veszélyes tevékenységeket folytatnak a neten. Persze a gyermekek tevékenységére nem minden esetben derül fény, így ez a szám nyilvánvalóan alábecsüli a jelenség mértékét. A netes zaklatás, az erőszakos és explicit szexuális tartalmakhoz való hozzáférés, a személyiséglopás, vagy rossz szándékú megkeresés csak néhány azok közül a kockázatok közül, amelyekkel a neten szörfölő gyerekeknek szembe kell néznie. És ezek a veszélyek egyre csak nőnek, mivel az internetes hozzáféréssel rendelkező fiatalok száma exponenciálisan növekszik.

A kilenc és tíz év közötti európai gyermekek egyharmada minden nap használja az internetet. A London School of Economics által nemrégiben közzétett jelentés szerint a 15 és 16 év közöttiek esetében ez az arány eléri a 80 százalékot. Az európai gyerekek 59 százaléka regisztrált profillal rendelkezik valamelyik közösségi oldalon – mint a Facebook, a MySpace vagy az iWiW. Hollandia, Dánia, Csehország, Lengyelország és Észtország esetében az arány meghaladja a 70 százalékot. A gyerekek majdnem felének bevallottan fogalma sincs, hogy hogyan kell megváltoztatni oldalának adatvédelmi beállításait. A fiatalabb gyerekek esetében az arány még magasabb. A 11 és 12 év közötti gyerekeknek csak a harmada mondta, hogy tisztában van vele, hogyan kell végrehajtani ezt az egyszerű műveletet.

Az Európai Bizottság rengeteg pénzt ölt abba, hogy jobban tudatosítsa ezt a problémát. A szülők és tanárok azonban gyakran nem veszik észre a rejtett kockázatokat, vagy saját zavarba ejtő digitális írástudatlanságuknak köszönhetően nem tudják, hogyan is kéne ezeket kezelni. Az EU 55 millió eurót költött olyan projektekre, amelyek a gyerekek internetes biztonságát hivatottak növelni, de ezek még nem értek el kézzel fogható eredményeket. Ráadásul egy külön a problémának szentelt ügynökséget is felállítottak — az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) éves költségvetése 8 millió euró, feladata pedig az információs hálózatok biztonságának növelése.

A fenti törekvések ellenére az Eurostat adatai szerint – a biztonsági szoftverek használatának ellenére – majdnem az európaiak egyharmada találkozott valamilyen vírussal, vagy egyéb számítógépes fertőzéssel.

A következő hónapokban új jogszabályi kezdeményezések várhatóak, amelyek biztonságosabbá teszik az internetet nemcsak a gyermekek, de a felnőttek számára is, hogy többen válasszák az internetes vásárlást és az adminisztratív ügyek online intézését. Neelie Kroes, a digitális menetrendért felelős biztos szeretné fokozni a médiát és videójátékokat használó gyermekek biztonságát. Viviane Reding, jogérvényesülésért felelős biztos pedig az adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát tervezi a nyárra.

Cecilia Malmström, belügyekért felelős biztos, a gyermekpornográfia elleni küzdelmet tűzte ki célul. A 2010 áprilisában benyújtott törvénytervezet lényege, hogy tiltsák le a gyermekpornográfiát kínáló oldalak elérhetőségét. A német kormány már jelezte, hogy ellenzi a javaslatot.