Megvonná támogatását Egyiptomtól az EU

Az európai vezetők egynapos csúcstalálkozóján fontos döntés született a villamosenergiát és a gázpiacot érintő kérdésekről, emellett a V4-ek kezdeményezése is jó szelet fogott. A pénteki tárgyalás nyitányában ugyanakkor az egyiptomi zavargás állt, melyben újabb tüzet csiholhat az EU nyilatkozata.

Január 4-én az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüszeli csúcstalálkozóján elsőként az egyiptomi zavargások kérdése került célkeresztbe. A 27 vezető találkozója során közös nyilatkozatot terjesztett elő, melyben határozott felszólítást fogalmaz meg a rendezett vezetés felelősségével, valamint az erőszak felszámolásával kapcsolatban. A nyilatkozat azonban nem említi Mubarakot, kinek azonnali lemondását követelik a tiltakozók.

A határozott állásfoglalás kikerülése tükrözi az európai vezetők dilemmáját, akik attól tartanak, hogy Mubarak kormányát az európai érdekekkel szembenálló vezetés veheti át.

„Ha azt látjuk, hogy Kairó utcáin a tüntetőket az állam által finanszírozott gengszterek verik, Egyiptom és a rendszer elveszítheti maradék hitelességét is” – nyilatkozta David Cameron. A brit miniszterelnök sikeresen bepréselte a csúcstalálkozó nyilatkozatába azt a fátyolos veszélyt, miszerint ha Egyiptom nem tartja be a minimális emberi jogi normákat, az unió támogatása lehet a tét (2007-2010 között 760 millió dollár áramlott a térségbe).

Az EU és az állampolgárok érdekei élesen egymásnak feszülnek a közel-keleti vezető személyét illetően, a segélyek megvonása pedig csak újabb olaj lehet a tűzre az elkeseredett egyiptomi lakosok számára. A homályosan fogalmazó nyilatkozat ellenére Silvio Berlusconi világosan kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus átmenet az elnök leváltása nélkül mehet végbe, akit az összes nyugati ország és az Egyesült Államok is bölcs vezetőnek tart.

Az Európai Tanács első energetikai ülése

Herman Van Rompuy elnök vezetésével kezdődött meg az első energetikai témájú tárgyalás. Az Európai Unió energiabiztonsága, a beruházások növelése, valamint az orosz ellátástól való függés nem először téma, azonban ezek együttes kezeléséről még nem született átfogó konszenzus. Az egynapos csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták azokat a célkitűzéseket, melyek szerint 2014-ig egységes energiapiacot kell teremteni az unióban és el kell érni, hogy a 27 tagú blokk területén ne maradjanak energiaellátás szempontjából lefedetlen, elszigetelt területek.

A pénteki záródokumentum szerint az infrastrukturális beruházásokat a piaci és magánbefektetőknek kell fedeznie, azokon a területeken, melyek nem vonzóak a magántőke számára, közpénzek korlátozott bevonása is lehetséges. A brüsszeli csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy a problémákat csak összehangolt energiapolitikával lehet leküzdeni. Ennek kapcsán döntés született arról, hogy a tagországoknak jövő évtől tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot bármilyen harmadik országgal kötött, kétoldalú energiaegyezményeikről.

Az energiabiztonságnak összhangban kell lennie az Európai Unió szomszédságpolitikájával, áll a záródokumentumban, mely kitér arra is, hogy megbízható energiapartnerség kialakítására van szükség Oroszországgal. A magyar uniós elnökség prioritásként kezeli az egységes áram- és gázpiac kiépítésének feladatát, a tagállami hálózatok összekapcsolását. Orbán Viktor a találkozón hangsúlyozta: Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a meglévő kelet-nyugati kapcsolatok mellett létrejöjjön egy észak-déli (balti-, adriai-, Fekete-tengeri) hálózat is.

A magyar, valamint a visegrádi országok ezen törekvését hűen tükrözi, a 2010 végén átadott magyar-román és magyar-horvát gáz-összekötővezeték, emellett január 28-án kormányközi megállapodás született egy hasonló, magyar-szlovák vezeték megépítéséről is. Az észak-déli összeköttetés ügyéről Barrosoval külön munkavacsorán egyeztett a V4-ek vezetői. Az unió energiafüggőséget csökkentő célkitűzései időszerűek, ugyanis a 27 tagú blokk importfüggősége folyamatosan nő. 2006-ban az EU felhasznált energiájának 54 százalékát behozatal fedezte, ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 70 százalékra is emelkedhet.

Német-francia paktum

A pénteki EU-csúcson elvi támogatást nyert Merkel és Sarkozy közös versenyképességi paktuma, a részletekről azonban márciusban újabb vita következik. Az euróövezet országai között fennálló versenyképességi különbségeket a legjobb tagállami gyakorlatok átvételével, valamint egységesen szabályozott adósságcsökkentő intézkedésekkel kezelné a meglepetésszerűen benyújtott javaslattervezet, mely egyben feltételét is képzi Berlin támogatásának, a mentési mechanizmus keretének bővítésével kapcsolatban.

A paktum a tagállami költségvetések és gazdasági harmonizáció kapcsán túl megy az európai szemeszter kezdeményezésein, ezért több tagállam is támadta az ötletet. Belgium elsősorban a nyugdíjrendszer privilégiumát, Spanyolorszég pedig a bérindexekét védte. A csúcstalálkozón nem jutott idő a dokumentum részletes vitájára, így az abban foglalt javaslatokról hosszú egyeztetés következik. Merkel és Sarkozy nagy harcra számíthat, ugyanis ötletük feszegeti a tagállami hatáskörbe tartozó döntéskörök határait.