Afrika betiltja a műanyag zacskókat, de közben belefullad a szemétbe

Afrikában a hulladékgazdálkodás sokkal nagyobb és sürgetőbb a probléma, mint a műanyag bevásárlószatyrok betiltása.

Afrikában a műanyag bevásárlószatyor veszélyeztetett faj. Múlt héten az apró Benin lett a legújabb afrikai ország, amely korlátozta az ilyen zacskók importját, gyártását és használatát. És nem viccelnek a büntetéssel sem. Ruanda (ahol a műanyag zacskó importőröket nyilvánosan megszégyenítik) és Kenya (ahol a zacskók használóit akár 4 évre börtönre is ítélhetik) nyomdokaiba lépve, Benin a műanyag bevásárlószatyrok importőreire akár 87 ezer dolláros büntetést is kiszabna.

Ez nagymértékben csökkentheti a műanyag zacskók importját, de nem veszi figyelembe a nagyobb problémát. A műanyag zacskó csak a legkézelfoghatóbb tünete annak, hogy Afrika képtelen összegyűjteni és megsemmisíteni az egyre nagyobb mennyiségű szemetét. Ez egy látható válság, amely a környezeti kihívásokkal rosszabbodik, ideértve az éghajlatváltozást, az élőhelyek megsemmisítését vagy a vízhiányt. Ennek megoldására sokkal többre lesz szükség, mint a műanyag bevásárlószatyrok elleni megtorlásra.

Súlyuk és térfogatuk alapján a műanyag zacskók a világ hulladékának csak egy nagyon kis részét teszik ki. Afrikában viszont vizuális hatásuk túlméretezett. Cotonouban, Benin fővárosában látni őket mindenhol: kerítéseken, strandokon, csatornákban, útszéleken nagy halmokban. Hasonló képek láthatóak az egész kontinensen, ahol a műanyag zacskók szinonimájává váltak a kisüzemi kereskedelemnek, amely Afrika gazdasági növekedését eredményezi.

Afrikával kapcsolatos hírünk: A kongói etnikai harcok indíthatják el a legújabb népvándorlást

Egy ideális világban ezek a zacskók a szemetesládákba kerülnének, szemétszállítókkal összegyűjtenék és hulladéklerakókban, égetőművekben vagy újrahasznosító üzemekben kezdenének velük valamit. De a szubszaharai Afrikában átlagosan csak a városi szemét 46 százaléka kerül összegyűjtésre.

Cotonounak nincsenek modern, környezetkímélő hulladéklerakói és azzal küzd, hogy olyan vállalkozókat találjon, akik egyáltalán összegyűjtik a szemetet. Formális gyűjtés és ártalmatlanítás hiányában a veszélyes és illegális hulladéklerakók szaporodtak el. Az ilyen hulladéklerakók tenyésztési helyként szolgálnak különböző betegségek számára, hozzájárulnak a talajvíz szennyezéséhez, és olyan erős üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelyek súlyosbítják az éghajlatváltozást.

A műanyag zacskók betiltása önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat, sőt valójában rontja a helyzetet, ez a tiltás csak azon politikusoknak kedvez, akik költséghatékonyan akarják megmutatni a környezetváltozás melletti elkötelezettségüket.

Erre a jó szándékú erőfeszítésre fordított energiát azonban jobban fel lehetne használni olyan programokra, amelyek biztosítják, hogy az afrikaiak hozzáférjenek olyan korszerű hulladékgazdálkodási rendszerhez, ahol a zacskókat megfelelő módon ártalmatlanítani lehetne. Jelenleg Afrika csak a világ szilárd hulladékának mintegy 5 százalékát adja, de ez a szám gyorsan növekszik, és a század közepére a szeméttermelés mértéke valószínűleg olyan nagy jövedelmű régiókkal fog versenyezni, mint az Egyesült Államok, Európa vagy Kína.

Az afrikai kormányoknak át kellene venniük az irányítást e probléma kezelésében, de nem tehetik meg egyedül. Nem szokatlan, hogy a fejlődő világban lévő városok teljes költségvetésük felét a szemétgyűjtésre és ártalmatlanításra fordítják. A gazdag országok és a globális intézményeknek saját érdekükben segíthetnének ezeknek a városoknak.

A világ módszereket keres a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, így például egy olyan erőfeszítés, amely a fejlődő országok hulladéklerakóira összpontosítana – amelyek egyébként óriási metán kibocsátók –, igazi haladást jelentene. A hulladékot és a hulladékgázt energiává alakító üzemek ígéretes befektetési lehetőséget jelentenek, míg Afrika feltörekvő technológiai szektorát felhasználhatják az energiatakarékos hulladékgyűjtési útvonalak fejlesztésére.

Viszont ez nem lesz egyszerű, egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése olyan bonyolult, mint az úthálózat kiépítése, ráadásul a szemétgyűjtés témája nem rendelkezik olyan magas presztízzsel, mint az éghajlatváltozás vagy a veszélyeztetett fajok. Afrika szemétválsága azonban súlyosbítja ezeket a problémákat, és csak sürgetőbb lesz ezek megoldása. A műanyag zacskók betiltása nem sokkal több, mint figyelemelterelés egy sokkal fontosabb projektről.

Kapcsolódó cikkünk: A bonni klímakonferenciától nem várnak látványos eredményt

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »