Brexit: az EU kész kiterjeszteni az átmeneti időszakot

Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslatot tett az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében – közölték diplomáciai források szerdán.

A tisztségviselők arról számoltak be, hogy Barnier az átmeneti időszak kiterjesztésének lehetőségéről beszélt, ami szerinte talán lehetővé tenné a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezését.

„Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt” – jelentette ki a beszámolók szerint a főtárgyaló a tagállamok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén. Később Simon Coveney ír külügyminiszter is megerősítette a BBC-nek adott interjújában, hogy Barnier jelezte: az EU kész kiterjeszteni a kérdéses időszakot.

Ez önmagában nem oldaná meg az ír-északír határ kérdését, ami pedig elengedhetetlen a kiválási megállapodás eléréséhez, de a hosszabbítás nyomán több idő lenne a két fél közötti kereskedelmi szerződés tető alá hozására. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított pótmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik az Ír-szigeten való határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban:

  • részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak,
  • be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is,
  • eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek,
  • valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő probléma az, hogy a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép, ami aligha kivitelezhető a szigorú határellenőrzés visszaállítása nélkül Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Ez lesz ugyanis az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa. A szigorú határellenőrzés viszont a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, úgynevezett Nagypénteki Megállapodást és ezzel az Ír-sziget békéjét is veszélybe sodorná.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben – például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként – esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné. Ennek ellenére a brit kormány tavaly decemberben elfogadta, hogy szükség lehet erre a vészmegoldásra.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az EU és a London közötti tárgyalások holtpontra jutottak, noha már kevesebb mint hat hónap van hátra a szétválásra kitűzött időpontig. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn úgy vélte: minden eddiginél valószínűbbnek látszik, hogy nem sikerül megállapodásra jutni.

Az Európai Tanács szerdán Brüsszelben ült össze háromnapos tanácskozásra. A nyitónap teljes egészében a Brexitről szól: a bennmaradó tagországok vezetőinek munkavacsorájára meghívták Theresa May brit kormányfőt, akivel megvitatják a fennmaradó problémás kérdéseket, ezután huszonhetes körben folytatódik az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »