India legalább annyira fellendítheti Afrikát, mint Kína

Az elmúlt két évtized során Kína több, mint 125 milliárd dollárt fektetett be Afrikában: kikötőket, autópályákat, repülőtereket és vasutakat épített, valamint egyéb infrastrukturális beruházásokat hajtott végre. Az ázsiai óriás nagylelkűsége minden bizonnyal jót tett kontinensnek, mégis inkább egy különleges indiai innováció lehet az, amire az afrikai országoknak igazán szükségük van.

Az indiai Aadhaar biometrikus azonosítási rendszert az ország 1,3 milliárd állampolgárának nagy többsége használja. A digitális személyazonosság igazolása lehetővé teszi számukra, hogy kormányzati szolgáltatásokat kapjanak, csatlakozzanak a bankrendszerhez, és úgy általában részt vegyenek a formális gazdaságban.

A hasonló technológiák iránti igény mára akuttá vált Afrikában: a Világbank adatai szerint a kontinens 502 millió olyan embernek ad otthont, akik semmilyen személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkeznek. Ez durván az afrikai népesség 40 százaléka. A probléma rosszabb a nők körében: a Világbank által megkérdezett alacsony jövedelmű országokban a nők 45 százaléka nem azonosítható, szemben a férfiak 30 százalékával.

Ezek a polgárok toronymagas társadalmi és politikai kihívásokkal szembesülnek. Az oktatási, egészségügyi és jóléti szolgáltatásokat általában személyazonossági alapon biztosítják, ezáltal pedig épp azokat „kerülik ki”, akiknek a leginkább szükségük lenne rájuk. Számos afrikai országban az embereknek igazolniuk kell magukat, amikor új mobiltelefont vesznek, vagy regisztrálnak az olyan szolgáltatásokra, mint például a széles körben elterjedt telefon-alapú mobil pénzrendszerek. Egy hivatalos bankszámla megszerzése még ennél nehezebb, ami megmagyarázza, hogy az afrikai népesség több mint felének a mai napig nincs bankszámlája. Azok pedig, akik a személyazonosság hiánya miatt nem tudnak szavazni, politikailag kirekesztettek lesznek, ami csak tovább erősíti gazdasági elszigeteltségüket.

Mi az az Aadhaar?

Az Aadhaar rendszer egy 12 jegyű, egyedi azonosítószámot hoz létre minden állampolgár számára. Az utóbbihoz vannak hozzárendelve az illető személyes és biometrikus adatai, például az íriszmintája és az ujjlenyomatai. Az adatokat központilag tárolják, a belépés ingyenes, egyszerű és nem igényel sok papírmunkát. Így mindössze arra van szükség, hogy az embernek legyen egy bankszámlája, és ez rá legyen kapcsolva az e-személyi platformra.

A legtöbb mutató esetében a rendszer sikeres. Mára több mint 1,2 milliárd indiai állampolgár használja, beleértve a vidéki helyszíneket – amelyek alapvetően nem csatlakoznak a modern digitális gazdasághoz –, így az Aadhaar a világ legnagyobb biometrikus adatbázisa, amely javítja a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint elősegíti a digitális és pénzügyi integrációt. Egy közelmúltbeli felmérés szerint három indiai állam bankszámláinak több mint háromnegyedét már az Aadhaar-on keresztül nyitották, illetve a mobiltelefon-regisztrációk is fellendültek.

Egy indiai férfi regisztráltatja magát az Aadhaar digitális személyazonosító rendszerbe Bhopálban, Indiában, 2018. szeptember 26-án. (EPA/SANJEEV GUPTA)

A rendszernek természetesen nem csak előnyei vannak. Az adatvédelmi aggályok és a bürokratikus beavatkozás kezdik megfékezni a magánszektor Aadhaar használatának képességét. Mindazonáltal a „személyazonosság nélküli India” már a múlté.

Afrika szempontjából a lehetséges előnyök hatalmasak

Mint azt a Világbank elmondta az ENSZ egyik szeptemberi kerekasztal-beszélgetésén, becslése szerint 6 milliárd dollárba kerülne, hogy 2030-ig nyilvántartásba vegyék, és digitális azonosítóval lássák el Afrika népét. Jelenleg legalább 23 erre vonatkozó projekt van folyamatban. Egyesek országspecifikusak, míg mások olyan regionális megoldásokra összpontosítanak, hogy az új ID-k segítségével az emberek könnyen átjárhassanak Afrika porózus határain.

A nők és a születések nyilvántartása kulcsfontosságú szerepet játszhat például a gyermekházasságok és a szexkereskedelem megfékezésében. Mindemellett Afrika ad otthont a világ legmagasabb szintű női vállalkozói tevékenységének (Szubszaharai Afrika felnőtt nőtársadalmának több mint egynegyede foglalkozik valamilyen gyerekcipőben járó vállalkozói tevékenységgel). A digitális azonosítók lehetővé tennék számukra bankszámlák megszerzését, vagyonmentést, ingatlanok bejegyzését és vállalkozásaik formalizálását.

Egy Aadhaar-hoz hasonló, kontinensen átívelő rendszer még ennél is előnyösebb lehet. Afrikában nagy volumenű kontinensen belüli gazdasági migráció figyelhető meg, és azon személyek, akik mindenféle személyes okmány nélkül lépnek át a határon, kénytelenek az olyan illegális csatornákat használni, mint az embercsempészek. Azok a migránsok, akiket a múltban gátlástalanul kihasználtak, a digitális rendszer segítségével képesek lennének érvényesíteni állampolgári jogaikat mind odahaza, mind külföldön. Ez különösen értékes lehet az erőszakkal elmozdított emberek szempontjából.

Mindenekelőtt pedig az afrikai Aadhaar elősegítené a digitális és mobil innovációkat egy olyan régióban, amely már eddig is úttörő szerepet töltött be a fintech terén. Több regisztrált mobiltelefon-felhasználó egyre több lehetőséget jelent Afrika feltörekvő digitális szektorának kiaknázására.

Egy olyan időben, amikor Afrika több fizikai autópályát épít, mint valaha, a digitális azonosító lehet az a „gyorsforgalmi út”, amire ténylegesen szüksége van.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »