Oroszország már az új ukrán vezetést várja

Az orosz-ukrán viszonyt már nyilvánvalóan más, felelősségteljesebb ukrán politikusokkal kell majd helyrehozni – így foglalt állást az orosz külügyminisztérium hétfőn azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna nem akarja meghosszabbítani a két ország barátsági szerződését.

Petro Porosenko ukrán elnök a nap folyamán korábban aláírt egy rendeletet, amelyben meggátolja, hogy az ukrán-orosz barátsági szerződés a tízéves hatályának lejártakor újból meghosszabbodjék. A direktíva értelmében az ukrán külügyminisztérium köteles tájékoztatni az orosz felet arról, hogy Ukrajna fel akarja mondani a kétoldalú barátsági, együttműködési és partnerségi szerződést.

Petro Porosenko ukrán elnök idén augusztusban adott utasítást a külügyminisztériumnak arra, hogy az általa anakronisztikusnak nevezett szerződés felmondásához a legrövidebb időn belül készítse elő a dokumentumokat. Az államfő ígéretet tett egyben arra, hogy a döntésről szeptember végéig értesíti Oroszországot.

Az Ukrajna és Oroszország közötti barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló szerződést 1997. május 31-én írták alá Kijevben a két ország akkori államfői, Leonyid Kucsma ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök. Az ukrán parlament 1998. január 14-én, az orosz Állami Duma 1998. december 25-én ratifikálta a dokumentumot.

„Abból indulunk ki, hogy az Oroszországi Föderáció és Ukrajna népe számára előre elrendeltetett, hogy jó szomszédságban fognak élni. Erre ösztönöz a sok évszázados közös múlt, valamint a szoros kulturális, lelki és rokoni kötődések. A mostani válságot elkerülhetetlenül meg fogjuk haladni” – írták a dokumentum szerzői.

Az orosz külügyminisztérium szerint a kétoldalú viszonyt már „Ukrajna nyilvánvalóan más, felelősségteljesebb politikusaival kell majd helyreállítanunk”. A moszkvai diplomaták leszögezték, hogy a barátsági szerződés felmondása Ukrajnától idegen geopolitikai érdekeket szolgál. A tárca mély sajnálatának adott hangot az ukrán vezetésnek csak a saját politikai érdekeit szolgáló és „destruktív lépései” miatt.

Az egyezmény 2019. április 1-jén veszíti majd hatályát, Porosenko rendeletét az ukrán törvényhozásnak is szentesítenie kell.

A moszkvai állásfoglalás megismételte az orosz narratívát, amely szerint a jelenlegi ukrán vezetés oroszellenes indulatok közepette, alkotmányellenes fegyveres államcsíny eredményeként jutott hatalomra, nemcsak a kétoldalú viszonynak, hanem az ukrán nemzeti érdekeknek is árt.

Ukrajnában március végén tartják az elnökválasztás első fordulóját. Porosenko augusztus elején arra utasította az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), hogy külön ülésen tekintse át, miként semlegesíthető Oroszország beavatkozása a jövő évi ukrajnai választásokba.

Olekszandr Turcsinov, a közvetlenül az államfő alá rendelt, befolyásos védelmi tanács vezetője nemrég szintén azon véleményének adott hangot, hogy Oroszország minden bizonnyal megpróbál majd beavatkozni az ukrajnai választási folyamatokba. Hozzátette még azt is: ha viszont nem sikerül befolyásolnia a választások eredményét, nem zárható ki az sem, hogy újabb agresszív katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek