Ukrajna kilép az érdekeivel immár ellentétes FÁK megállapodásaiból

Ukrajna áttekinti az összes megállapodást, amelyet a Szovjetunió felbomlása nyomán létrejött Független Államok Közösségének (FÁK) keretein belül kötött, és kilép mindegyikből, amelyik nem felel meg nemzeti érdekeinek – szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap Kijevben azon a rendezvényen, amelyet az 1937-1938-as sztálini „nagy terror” áldozatainak emléknapján tartottak.

Az államfő szavai szerint Ukrajna ma magabiztosan távolodik az orosz érdekszférából, Moszkva befolyása alól.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna a FÁK-ra 1991-es megalakulása óta úgy tekintett, mint az orosz birodalommal való szakítás „civilizált” módjára. „Ez azonban civilizáltan Oroszország hibájából nem sikerült. Moszkva mindvégig arra törekedett, hogy a közösségből új birodalmat formáljon, ahol mindenki a Kreml Szpaszkaja tornyához igazítja az óráját” – hangoztatta Porosenko.

Kijev, 2018. május 4.
Kadétok és diáklányok Ukrajna nemzeti jelképét, egy háromágú szigonyt formáznak a gyõzelem napi ünnepségen a kijevi második világháborús emlékmûnél (MTI/AP/Efrem Lukackij)

Az elnök a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) május 2-i ülésén jelentette be, hogy Ukrajna véget vet tevékenységének és visszahívja képviselőit a szovjet utódállamok által alapított Független Államok Közössége (FÁK) koordinációs testületeiből. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kilép a FÁK-ból, hiszen annak sohasem volt hivatalosan a tagja. A Szovjetunió szétesésével 1991 decemberében létrejött, 12 tagú Független Államok Közösségének alapokmányát az ukrán parlament ugyanis sosem ratifikálta.

Porosenko közölte továbbá: kéri a parlamenttől azon megállapodások érvénytelenítését, amelyeknek „már nincs értelmük Ukrajna számára”.

Az évforduló napján az ukrán külügyminisztérium követelte az Oroszországban és az általa önkényesen megszállva tartott Krím félszigeten törvénytelenül fogva tartott ukrán politikai bebörtönzött szabadon bocsátását. Marjana Beca külügyi szóvivő a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Kijev tudomása szerint legalább 24 ukrán állampolgárságú politikai fogoly raboskodik oroszországi börtönökben és több mint 40 a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krímben. Ismételten követeljük az Oroszországi Föderációtól a foglyok szabadon bocsátását – hangsúlyozta.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy jogvédők az Oroszországban és a Krímben politikai okokból bebörtönzött ukránok számát 70-75 közöttire teszik. Közülük mintegy 30 ukránt tartanak fogva oroszországi börtönben, 2018 májusi adatok szerint eddig 17-ük ügyében született bírósági ítéletet.

Idén a 80-ik évfordulója van nagy terrornak – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. 1938. május 20-ra virradóan Kijevben a szovjet Belügyi Népbiztosság, az NKVD börtöneiben egyetlen éjszaka alatt összesen 563 foglyot lőttek agyon. Történészek szerint az 1937-1938-as évekre tehető nagy terror alatt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (USZSZK) területén csaknem 199 ezer embert ítéltek el, mintegy kétharmadukat golyó általi halálra.

Forrás: MTI