Az oroszok nem hátrálnak, kritikus lesz az idei november

A Szkripal-ügyre hivatkozó új szankciókkal kapcsolatban az Egyesült Államok szándékosan teljesíthetetlen követelményeket fogalmazott meg Oroszországgal szemben, Moszkva azonban nem tesz engedményeket és nem kapitulál Washington előtt – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Mezsdunarodnaja Zsizny című magazin honlapján csütörtökön közölt interjújában.

“Az amerikai kormányzat Oroszországnak a Szkripal-ügyben való állítólagos részessége miatt két lépcsőben bevezetendő szankciókat hirdetett meg, és novemberben komoly korlátozások lehetségesek, ha egy sor feltételt nem teljesítünk. Az amerikaiak megszokták, hogy az ultimátumok, követelések nyelvén beszéljenek Oroszországgal. Ezeket a feltételeket szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy ne lehessen őket teljesíteni” – mondta.

A helyettes tárcavezető szerint Washington ezzel azt akarja demonstrálni, hogy “nem tűr el semmilyen olyan külpolitikai lépést a világban, amely nem illeszkedik bele abba az elképzelésébe, hogy mi helyes és mi nem”. Rjabkov szerint az Egyesült Államok, amely társadalmi berendezkedése alapjának a demokráciát nyilvánította, “a külpolitika terén semmilyen demokráciát nem ismer el, és a totális diktátum útján halad”.

Szavai szerint ilyen körülmények között a többi országnak meg kell találnia, hogyan biztosítsa be magát az amerikai befolyással szemben, és miként válaszoljon. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy ha a saját irányvonalát erőlteti, akkor “Oroszország előbb vagy utóbb engedni fog és teljesíti azt, amit Washington akar, feladja független külpolitikáját és lényegében kapitulál”.

“Ez teljességgel lehetetlen” – szögezte le.

“Az amerikai szankciók nem maradhatnak válasz nélkül az Egyesült Államokban érvényesülő logikából és mentalitásból kifolyólag. A kihívásra adott egyenes válasz hiányát ott a gyengeség jeleként fogják fel. Ez újabb ürügy a washingtoni forrófejűek számára arra, hogy növeljék a nyomást” – nyilatkozott a diplomata. Elmondta, hogy az amerikai büntetőintézkedésekre válaszul, Oroszország arra fog törekedni, hogy megszabaduljon a dollártól, mint a kölcsönös elszámolás eszközétől.

  • A németek is változtatnak
Más hangsúlyokkal ugyan, de hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap Heiko Maas német külügyminiszter is.

Véleménye szerint “stratégiai jelentőségű világosan megmondani Washingtonnak, hogy nem tűrjük, ha a fejünk felett és a kárunkra cselekszenek”. Ezért helyes jogi védelmet nyújtani az amerikai szankciókkal fenyegetett európai vállalkozásoknak, és “elengedhetetlen az európai autonómia erősítése azáltal, hogy az Egyesült Államoktól független fizetési csatornákat hozunk létre.”

Felvázolta az új Amerika-stratégiát a német külügyminiszter

Transzatlanti Szövetség: élt 73 évet

A magas rangú diplomata csütörtökön Genfben újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte: Oroszország szimmetrikus választ fog adni az egyre bővülő, orosz vállalatokra és hivatalos személyekre vonatkozó amerikai feketelistákra – mint mondta, az amerikai szankciók jelenleg mintegy 450 orosz gazdasági szereplőt sújtanak.
Ugyanakkor leszögezte, hogy nem áll le sem az orosz rakétahajtóművek szállítása az amerikai űrprogram számára, sem az amerikai repülőgépiparban felhasznált titán kivitele. Rjabkov kijelentette, hogy egy ilyen exportstop egyenértékű lenne az önkezűleg elkövetett lábon lövéssel.

Az amerikai elnök Donald Trump és az orosz elnök Vlagyimir Putyin kezet fog közös sajtótájékoztatójuk után Helsinkiben, Finnországban, 2018. július 16-án. Augusztus 9-én az amerikai kormányzat bejelentette, hogy szankciókkal sújtja Oroszországot a Szkripal-ügy miatt. EPA/ANATOLY MALTSEV

Beszámolója szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtöki genfi tárgyalásai érintik Irán szíriai jelenlétének kérdését is. Hangot adott álláspontjának, miszerint Bassár el-Aszad szíriai elnök távozására vonatkozó amerikai követelés akadályozza a rendezést az arab országban.

Kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a kiberbiztonság kérdéséről, ha Washington kevésbé ideologizálja át a kérdést. Kifogásolta, hogy az amerikai fél ezt a témát kizárólag az amerikai választásokba való állítólagos – Moszkva által tagadott – orosz beavatkozás kérdéseként kezeli.

A szerdán életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát, és hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Folytatódik az orosz diplomaták kiutasítása

Szkripal-ügy: nem lehet, hogy mindenki hazudik

A Szkripal-ügyre hivatkozva szerdán bevezetett amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából “érzékeny” eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását – ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak.

Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A legújabb vita forrása: a szíriai légvédelem megerősítése

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a szíriai légvédelem megerősítéséről hozott orosz döntés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elhárítson a nemzetközi terrorizmus ellen harcoló orosz katonák életét veszélyeztető bármilyen fenyegetést. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont úgy véli, hogy az orosz lépés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezt az aggályt az Egyesült Államok is osztja.

Read More »

Történelmi jelentőségű a macedón népszavazás

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás