Aggasztó vízválság van kialakulóban Pakisztánban és Indiában

Pakisztán déli részén fekvő Szindh és keleti Pandzsáb tartományát 51 százalékos vízhiány sújtja majd az elkövetkező napokban, ugyanis az elérhető 271 millió köbméternyi víz jóval kevesebb az ország szükségleténél – tájékoztatott csütörtökön a Pakisztán és az Indus vízforrásának felügyeletéért felelős szerve.

A hivatal szóvivője elmondta: a vízhelyzet csak akkor javulhat, ha a küszöbön álló monszun évszak különösen sok esővel érkezik, vagy ha egy korai gleccserolvadás következtében megtelnek a víztározók. Ellenkező esetben azonban a helyzet még rosszabbra is fordulhat, ami a következő téli és nyári terményt veszélyezteti.

  • Forró tavasz
Pakisztán területén már tavasszal is szokatlanul meleg volt az időjárás, áprilisban 50,2 Celsius fokot is mértek, tudhatjuk meg a Meteorológiai Világszervezettől. Ez a tikkasztóan meleg nap azonban csak az egyike volt a forró tavaszi napoknak ebben az évben, a gyors tavaszi felmelegedés már márciusban 45 Celsius fokos hőmérsékletet eredményezett.

“Rendkívül sokkoló számunkra azzal szembesülni, hogy a március évről-évre melegebb. Azokat a kiemelkedő hőmérsékleti értékeket, melyeket évekkel ezelőtt, a nyár legmelegebb hónapjaiban szoktunk mérni, idén már márciusban elértük.” – mondta Ghulam Rasul, a pakisztáni Meteorológiai Ügynökség főigazgatója.

A klímaváltozás aggasztóan gyors hőmérséklet emelkedést hoz magával, veszélyezteti az emberi életet és a termést, továbbá megnöveli a víz- és energia fogyasztást. Több helyen még érés előtt leszáradt a termés, mivel az extrém hőség következtében elpárolgott a víz az öntözővezetékekből. Az öntözővíz iránti keresletnövekedés plusz terhet ró a folyókra, forrásokra, így egész Pakisztán gyorsan csökkenő talajvízkészletére is.

Ezen információk tükrében nem okozott meglepetést, amikor június 6-án egy extrém meleg időszakot követően, a Pakisztáni Meterorológiai Ügynökség (PMD) riasztást rendelt el szárazság miatt, mely Pakisztán nagy részét érinti.

Pakisztán nagyrészt a két duzzasztógátjából – Tarbela és Mangela – szerzi a vizet, melyeket az IRSA (Indus River System Authority), egy kormányzati vállalat kezel. Márciusban az IRSA bejelentette, hogy 15 év óta először a gátak elérték a „holt szintet”, azaz azt a pontot, melynél a vizet nem lehet lecsapolni, csupán kiszivattyúzni.

A pakisztáni vízforrások kutatásával foglalkozó tanács korábban figyelmeztetést adott ki, mely szerint az ország 2025-re teljesen kiszáradhat.

A helyzetet súlyosbítja az éves 2,4 %-os népességnövekedés, mely az egy főre jutó vízfogyasztás további kényszerű csökkenését fogja eredményezni. Pakisztán lakossága tavaly elérte a 208 millió főt, miközben 1998-ban még csak 130 milliós volt a népességszám, az egy főre eső éves vízkészlet pedig jelenleg 1000 köbméter – ez az adat 1947-ben, Pakisztán megalakulásakor 5000 köbméter volt.

Mindezen információk ismeretében Pakisztán leköszönő kormánya áprilisban elfogadta a Nemzeti Vízi Irányvonalat, mely számos vízzel kapcsolatos problémára igyekszik megoldást találni.

Más irányból is igyekeznek konstruktív lépéseket tenni az ügy érdekében. A WWF-Pakisztán nonprofit környezetvédelmi szervezet, a vízkészletek hatékony felhasználására hívja fel a figyelmet, továbbá kiemeli, hogy jobb földművelési technikákra lenne szükség a mezőgazdaságban, mely szektorban leginkább a pamuttermelés fog lecsökkenni, mivel kevesebb termőterület áll rendelkezésre.

  • Kapcsolódó cikkeink

Mindeközben a szomszédos India történetének legsúlyosabb hosszú távú vízválságát éli, mely több millió ember életét és megélhetését veszélyezteti – mutat rá jelentésében az indiai kormányfő elnöklete alatt működő India Átformálásáért Nemzeti Intézet (NITI Aayog) nevű kutatóközpont. A vízhiány néhány területen összetűzésekhez vezetett, melyek során hárman meghaltak.

Újdelhi, 2018. június 23.
Lajtos kocsi tartályából csapolnak ivóvizet egy szegénynegyed lakói. Az indiai kormánynak a fenntartható fejlődést és infrastruktúrát vizsgáló tanácsadó szervezete, a NITI felmérése szerint Újdelhi ivóvízkészlete két éven belül elapadhat az éghajlatváltozás és a túlnépesedés miatt. Az aszály sújtotta ország több szövetségi államát is fenyegeti a tartós vízhiány, amely a becslések szerint 2020-ra mintegy 600 millió lakost érint majd. (MTI/EPA/Radzsat Gupta)

A válság kezeléséhez paradigmaváltásra van szükség, különben a helyzet olyan súlyossá válhat, hogy az ország GDP-je egy évtized alatt hat százalékponttal eshet vissza – mondta a Reuters brit hírügynökségnek Avinas Miszra, az agytröszt egyik tanácsadója.

Az előrejelzések szerint 2025-re India vízfogyasztása eléri a 843 milliárd köbmétert, miközben a jelenleg rendelkezésre álló mennyiség 695 milliárd köbméter. A talajvizet ráadásul jelenleg is nem fenntartható mértékben nyerik ki, olyannyira, hogy Újdelhi és az ország harmadik legnagyobb városa, Bengaluru, korábbi nevén Bangalor 2020-ra ki fog fogyni belőle – mutatnak rá a jelentésben.

A víz a gazdaság szinte valamennyi ágazata, de különösen a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen, ami az 1,3 milliárdos indiai népesség kétharmadának megélhetését biztosítja – írja a Reuters.

A kormányzat tartályokban küld vizet az emberek megsegítésére, ám ezek körül gyakran dulakodás alakul ki, miközben az emberek a vízért tolongnak. Egy neve elhallgatását kérő rendőrtiszt úgy nyilatkozott: a dulakodások azért gyakoriak, mert a naponta egyszer érkező víztartály olyan, akár csepp a tengerben a napidíjért dolgozó munkások lakta zsúfolt külvárosban.

Forrás: MTI/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás