Trump paprikás hangulatban távozott a G7-csúcsról

Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításaival” indokolt.

A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján. A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára kivetett. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott.

Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt. Az amerikai elnök azt állította, hogy Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig újabban „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat védővámokat.

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel: július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne. A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Trump ezt megelőzőleg egyébként kiválónak minősítette kapcsolatát a többi G7-es vezetővel, különösen Justin Trudeau-val, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, és nagyon jónak értékelte a csúcstalálkozót. Visszautasította azt a felvetést, hogy elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre jobban elszigetelődne a világban.

Charlevoix, 2018. június 9.
A világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozójának helyszíne, a Le Manoir Richelieu szálloda Charlevoix-ban 2018. június 8-án, a kétnapos tanácskozás első napján. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: „Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani”.

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: „A hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson”. 

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

Trump a G7-en pedig azt javasolta, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie a csúcstalálkozón, amit az európai tagok elutasítottak. A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/dpa/Kyodo/Kitekintő

Friss hírek