Az atomszerződés megmentését várja az EU-tól Irán

Konkrét intézkedéseket vár az európai országoktól Irán, hogy eldönthesse, megmenthető-e az atomszerződés – közölték Teheránban szombaton, Miguel Aries Canete energiaügyi uniós biztos iráni látogatása első napján.

Canete az első nyugati vezető, akit Teheránban fogadtak azóta, hogy az Egyesült Államok felmondta a Teherán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által 2015-ben megkötött atomalkut, amelyben Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében csökkenti az urándúsítást. Washington elrendelte a már feloldott szankciók újbóli életbe léptetését is, amelyek külföldi vállalatokat – közöttük európai cégeket is – érintenek.

A szerződés felmondása és a szankciók jelentette fenyegetés jelentős pénzügyi kockázatot hordoz az Iránba beruházni kívánó cégek számára, és súlyos következményekkel fenyegeti az iráni gazdaságot.

Az Európai Unió a héten közölte, hogy “gyakorlati módszereket keres, amelyek révén Irán folytathatja a kőolaj- és gázexportot, valamint a banki tranzakciókat, és fenntarthatja a légi és tengeri járatokat.

Brüsszel, 2018. május 16.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni, Jean-Yves Le Drian francia, Heiko Maas német és Boris Johnson brit külügyminiszter (b-j) az iráni nukleáris egyezmény jövõjérõl tartott német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón Brüsszelben (MTI/AP/EPA pool/Olivier Matthys)

Az iráni kőolajjal kapcsolatos tranzakciókat euróban hajtják végre az európai jegybankok és az iráni jegybank közötti átutalások formájában. Az olajimportőr országokban biztosítást kötnek a szállítmányokra, mint ahogyan ez Görögországban, Franciaországban és Olaszországban történik – mondta Canete Bidzsán Namdar Zanganeh iráni olajipari miniszterrel való találkozója után.

A Canetét Teheránba elkísérő szakértők azonnal munkához láttak szombaton, hogy kidolgozzák a konkrét megoldásokat.

Az iráni miniszter tudomásul vette a javaslatokat, és közölte, hogy Iránnak “nem áll szándékában módosítani az export jelenlegi szintjén”, a napi 3,8 millió hordón, amelynek 20 százaléka az Európai Unióba, 70 százaléka pedig Kínába és más ázsiai országokba irányul.

Az atomszerződés megtartása “alapvetően fontos a térség békéje szempontjából” – hangsúlyozta az uniós biztos Ali Akbar Szálehi iráni alelnökkel, az Iráni Atomenergia-ügynökség vezetőjével találkozva szombaton.

 “A mi üzenetünk iráni barátainknak az, hogy amíg ők kitartanak a megállapodás mellett, addig az európaiak is eleget tesznek vállalásaiknak. Irán álláspontja ugyanez” – mondta Szálehivel közös sajtótájékoztatóján Canete.

Az Európai Bizottság pénteken elindította az úgynevezett blokkoló rendelet aktiválását célzó folyamatot, hogy kivédje az amerikai szankciók által az Iránba beruházni kívánó európai cégekre gyakorolt területen kívüli hatást. Ez elsősorban az Egyesült Államoktól kevéssé függő kis- és középvállalatok számára lesz kedvező – emlékeztetett a biztos.

“Miguel Aries Canete az amerikai döntés ellensúlyozását célzó több javaslatot és intézkedést ismertetett velünk szóban. Reméljük, hogy ezek konkrét formát öntenek” – jelentette ki Akbar Ali Szálehi.

“Először azt szeretnénk látni, hogy ezeknek az intézkedéseknek lesz-e kézzelfogható eredménye” – tette hozzá.
“Ellenkező esetben kénytelenek leszünk olyan döntést hozni, amelyet én személy szerint nem kívánok” – mondta.

  Irán korábban azzal fenyegetett, hogy “ipari méretekben” indítja újra az urándúsítást.

 “A labda az Európai Unió térfelén van” – mondta az alelnök a Canetét kísérő európai újságíróknak, megerősítve, hogy Irán ellenzi a 2015. évi atomalku bármilyen újratárgyalását.

Az európai vezetők ígéretet tettek a szerződés fenntartására és az uniós cégeket védelmező intézkedések meghozatalára, de több európai vállalat – így a francia Total és a holland Maersk – már jelezte, hogy csak akkor marad Iránban, ha kifejezett mentességet kap a fél év múlva teljes egészében újból életbe lépő büntetőintézkedések alól.

Az Irán és az EU közötti kereskedelem értéke mintegy 20 milliárd euró, export és import egyaránt.
Az unió többségében – 90 százalékban – kőolajat vásárol Irántól, amelyet elsősorban Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba, Hollandiába és Németországba szállítanak.

Irán a világ negyedik legnagyobb kőolaj- és a második legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, de ez utóbbi termékből a korlátozott infrastruktúra miatt csak keveset exportál.

Az atomalkuban szintén részes Oroszország és Kína szintén az Iránnal való kereskedés folytatását ígérte, és mivel kevésbé vannak kitéve az amerikai piacoknak, kevésbé érzékenyek a washingtoni gazdasági nyomással szemben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

 

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás