A nyugat-balkáni országokon áll vagy bukik az EU-csatlakozásuk

Az Európai Unió határozottan kiáll a nyugat-balkáni országok európai perspektívája mellett, a szükséges feladatokat azonban nem Brüsszelnek, hanem az egyes országoknak kell elvégezniük – hangzott el a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum szkopjei csúcstalálkozójának pénteki plenáris ülését követően, amelyen Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Koszovó és Albánia államfői mellett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfője vett részt.

Mint az a találkozó zárónyilatkozatában olvasható, a térség országainak fejlődése, előrehaladása és stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a jogállamiság, az alapvető emberi jogok, a hatékony igazságügy és kormányzás megerősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc.

A résztvevők leszögezték, hogy támogatják az Európai Unió objektív elvárásait az egyes tagságra váró országok iránt, emellett pedig üdvözölték az EU Nyugat-Balkán-stratégiáját, valamint a bővítésre vonatkozó előrejelzését.

„Arra biztatjuk az országokat, hogy a jószomszédi viszony szellemében, valamint a nemzetközi joggal összhangban oldják meg az egymással fennálló nyitott kérdéseket és vitákat” – jelentették ki a résztvevők.

Gjorge Ivanov macedón elnök a sajtótájékoztatón kijelentette: azt szeretné, ha az uniós csatlakozás folyamata és a Görögországgal fennálló névvita rendezése párhuzamosan zajlana, vagyis ha a vita rendezése nem lenne előfeltétele az európai integráció folytatásának. Aláhúzta továbbá, hogy Szkopje számára a legfőbb stratégiai cél az európai uniós és a NATO-tagság elnyerése, ám a bővítés Macedónia esetében nagyon sokat késlekedett, és nem azért, mert Szkopje nem teljesítette a feltételeket, hanem mert az egyik tagország, Görögország nem tartotta tiszteletben ezeket a feltételeket és elveket.

Arra kérte Brüsszelt, hogy ne tegyen a jövőben üres ígéreteket, mert Macedónia számára az európai uniós tagság nem csak „üres eszme”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU bővítési stratégiájában ez szerepel: Brüsszel nem akarja, hogy bármely ország is nyílt vitás ügyekkel lépjen be tagjai közé. Mindazonáltal Ivanov véleménye szerint nem lehet azonos módon kezelni azokat az országokat, amelyeknek határvitájuk van, valamint azokat, amelyeknek önazonossági kérdésekkel kell megküzdeniük. Utóbbi esetében Brüsszelnek rugalmasabbnak kellene lennie. Emlékeztetett arra is, hogy a névvita Görögországgal több mint két évtizede áll fenn, és eddig nem sikerült előrelépést elérni.

Rámutatott, hogy a Brdo-Brioni folyamatban résztvevő országokat több témakör is összeköti, ezek közül pedig az egyik legfontosabb a biztonság kérdése. Mint mondta, a migránsválság még nem ért véget, továbbra is veszélyt jelent a térségre, emellett pedig a korrupció, a külföldi harcokból visszatérő harcosok és a szomszédos országok közötti ellentétek is a régió stabilitását veszélyeztetik.

  • Kapcsolódó cikkeink:

„Most lehetőség van arra, hogy a balkáni eseményeknek – amelyek néha egy soha véget nem érő horrorfilmre hasonlítanak – boldog befejezésük legyen” – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint minden a felek jó szándékától függ. Mint mondta: tavaly még mindenki azt mondta, lehetetlen megoldani a Görögország és Macedónia közötti névvitát, most pedig minden korábbinál közelebb állnak a felek a megoldáshoz. Rámutatott, hogy ha Észak- és Dél-Koreának sikerült közelebb hoznia álláspontját, akkor a megbékélés a nyugat-balkáni térségben is lehetséges. Kiemelte: amint megoldódik a névvita, Macedónia minden, uniós csatlakozáshoz szükséges támogatást megkap.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök szerint a bővítés néhány éves leállása vákuumot hozott létre a nyugat-balkáni térségben, de most ismét pozitív változás tapasztalható. Véleménye szerint fel kell gyorsítani az országok európai integrációját. Kifejezte reményét, hogy mihamarabb megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Macedóniával és Albániával.

A Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórumot Horvátország és Szlovénia kezdeményezte. Az első államfői szintű találkozót 2013-ban a szlovéniai Brdón tartották Francois Hollande francia köztársasági elnök részvételével. Angela Merkel német kancellár 2014-ben Dubrovnikban, Heinz Fischer osztrák államfő 2015 nyarán a montenegrói Budván, Joe Biden amerikai alelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig 2016-ban Zágrábban volt díszvendége a tanácskozásnak.

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »