Ellenintézkedések helyett válságüzemmódba kapcsolt Oroszország

Moszkva elemzi az amerikai szankciók nyomán kialakult helyzetet, elhamarkodott ellenintézkedések nem lesznek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov elismerte, hogy a “helyzet nem egyszerű” és az a piacokon “korrekciókat követel meg”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván változtatni politikáján a nyugati országok szankciós nyomásának hatására és továbbra is a saját érdekeinek megfelelően fog cselekedni. Kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági helyzetet, de a belátható perspektívában nem szerepel a napirendjén, hogy találkozzon a szankciók által sújtott üzletemberekkel. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy szükség esetén egy ilyen találkozó nem jöhet létre.

Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter egy moszkvai tőzsdefórumon kijelentette, hogy az orosz makrogazdaság és a pénzpiacok kibírják az új amerikai szankciókat. Fő kormányzati feladatként – Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan – a büntetőintézkedések által érintett, több százezer munkahelyet biztosító vállalatok zavartalan működésének biztosítását nevezte meg.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Elvira Nabiullina, az orosz központi bank elnöke szerint a rubel lebegő árfolyama hozzájárul a külső események orosz gazdaságra gyakorolt hatásának csökkentéséhez. Megjegyezte, hogy a devizaárfolyam mellett több más tényező, így a kamatpolitika is hozzájárul az infláció befolyásolásához, amely az elmúlt hónapokban történelmi mélyponton, 2,4 százalék körül volt és csak lassan közelít a 4 százalékhoz. Szergej Svecov, a központi bank elnökhelyettese közölte, hogy az intézmény szükség esetén kész közbelépni a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében, beleértve a deviza repót és a devizaértékesítést.

A Bank Rosszii a nap folyamán a dollár hivatalos árfolyamát 3,79 rubellel, 62,3699 rubelre, az euróét 4,92 rubellel 76,8522 rubelre emelte, azaz hivatalosan is a piacon kialakult szintekre értékelte le a rubelt.

Kedden délelőtt a dollárért 62,15 rubelt adtak, 2,45 százalékkal gyengült az orosz fizetőeszköz. Az eurót 76,63 rubelen jegyezték, 2,58 százalékkal esett a rubel árfolyama. A kereskedés során az euró jegyzése a 78 rubelt is meghaladta, 2016. április 18. óta először.

Hétfőn a moszkvai értéktőzsdén is meredeken csökkentek az árfolyamok: az irányadó indexek közül a dollárban számított RTS-index 11,44 százalékos, a rubelben számított MICEX-index pedig 8,34 százalékos mínuszban zárt. Kedden délelőtt az RTS újra 4,13 százalékos mínuszban tartózkodott, azóta viszont korrigált, jelenleg 0,5%-os veszteségben áll. 

A Vedomosztyi című gazdasági napilap értesülése szerint az orosz kormány az amerikai szankciók nyomán felgyorsította egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amely az “offshore jegyeit hordozó különleges övezetek” létrehozásával támogatná az érintett vállalatokat, a tőke Oroszországba való gyors és kettős adóztatástól mentes visszatérítését, és ottani őrzését. A vlagyivosztoki Russzkij és a kalinyingrádi Oktyabrszkij szigeten kialakítandó övezetek rezidensei megkapnák a nemzetközi vállalkozás státusát és csak az oroszországi bevételeik alapján fizetnének adót.

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az amerikai büntetőintézkedések miatt több nemzetközi kereskedőház felfüggesztette a RuszAl által gyártott alumínium vásárlását, ennek következtében a cég nem zárja ki a technikai fizetésképtelenséget sem.

A RuszAl a világ legnagyobb alumíniumipari vállalata, amely termékeinek ötödét éppen az amerikai piacon próbálja értékesíteni.

Sajtójelentések szerint az amerikai feketelistára került orosz üzletemberek hétfőn egyetlen nap leforgása alatt 12 milliárd dollárt vesztettek, az orosz tőzsde és a rubel árfolyamának zuhanása miatt. A rubel árfolyamának csökkenése viszont az olaj- és gázipari, valamint a kohászati vállalatok részvényeinek emelkedéséhez vezetett, mert a nemzeti fizetőeszköz gyengülése ezeknek a cégeknek kedvez, lévén bevételük jelentős része nem rubelben képződik.

Washington múlt pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtott orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt “káros” beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra hivatkozva. Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntetőintézkedések hét oligarchát, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és tizenhét kormányzati tisztségviselőt érintenek. A szankciók részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás