Alig maradt ellenzéki lap Törökországban, jön az internet cenzúrája

Törökországban őrizetbe vették az Özgürlükcü Demokrasi nevű kurdbarát újság két tulajdonosát és további hét alkalmazottját a kiadvány isztambuli épületeiben szerdára virradó éjjel tartott razzia során – jelentette az Evrensel török ellenzéki napilap.

A beszámoló szerint a hatóságok mintegy két és fél órán át tartották házkutatást a nagyváros Beyoglu körzetében található épületekben. A kormánykritikájáról elhíresült Cumhuriyet török újság úgy tudja, hogy az Özgürlükcü Demokrasi szerkesztőségének és nyomdájának élére az állami vagyonkezelő, a Megtakarítási Betétbiztosítási Alap (TMSF) megbízottat nevezett ki. Az Evrensel megkereste a TMSF-et, de az nem erősítette meg az értesülést.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) Twitter-fiókján reagált a történtekre. Mint írták: a szabad sajtót, amelyet a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem tudott megvásárolni, nem tudott elhallgattatni, a megbízott révén igyekszik megszerezni.

“Az Özgürlükcü Demokrasit és nyomdáját, amely az igazságot juttatta el a néphez, nem lehet elhallgattatni és bezáratni” – fogalmaztak. Az Özgürlükcü Demokrasi a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bezáratott kurdbarát lapnak, az Özgür Gündemnek az utódjaként működött.

A múlt héten a kormányhoz és a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közelálló Demirören csoport megvásárolta a tekintélyes Hürriyet napilapot is birtokló Dogan Holding összes sajtóorgánumát. Az adásvétel a Hürriyeten túl a Dogan hírügynökséget, a CNN Türk hírtelevíziót, a Kanal D televíziót, és a nagyvállalat minden egyéb televízióját, újságját és folyóiratát magában foglalta. Az üzlettel a Demirören átvette a Dogan Holdingtól a legnagyobb törökországi médiacsoport címet.

A lépéssel Törökország 29 napilapjából (a sport-, a gazdasági és az idegen nyelvű újságokat leszámítva) 21 kormányközeli kézbe került. A példányszámok tekintetében a kormánypárti lapok aránya eléri a 90 százalékot is.

A 2016-os puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén több mint száz újságírót börtönbe záratott és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg, köztük kurd érdekeltségűeket is. A tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat és a hatalomátvétel támogatóit sújtották, hanem a Törökországban 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsait is.

Recep Tayyip Erdogan török államfő érkezik az uniós vezetőkkel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatóra a Várna melletti Euxinográd-palotában 2018. március 26-án. (MTI/EPA/Vaszil Donev)

Recep Tayyip Erdogan török államfő érkezik az uniós vezetőkkel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatóra a Várna melletti Euxinográd-palotában 2018. március 26-án. (MTI/EPA/Vaszil Donev)

Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezet azzal vádolja Erdogant, hogy ürügyként használta és használja fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására. Mindazonáltal a PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. Az Özgürlükcü Demokrasi elleni mostani fellépés indítéka ugyanakkor a sajtóbeszámolók alapján nem ismert.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll, a bebörtönzött újságírók számát tekintve pedig világelső.

A TV és a nyomtatott sajtó után az internet következik, a parlament nemrég fogadott el egy jogszabályt, mely engedélyezi az állami médiafelügyeletnek (RTUK) az online közvetítések felülvizsgálatát, az online sugárzott tartalmak (előfizetéses és ingyenes egyaránt) és csatornák felfüggesztésének lehetőségét, így akár a Netflix és a Youtube is felfüggeszthetővé vált.

Az RTUK irányító testületének egyik tagja, az ellenzéki Ilhan Tasci megfogalmazása szerint, a jogszabályok értelmében a magánszemélyek mentesülnek ugyan a felügyelet hatásköre alól, de ettől függetlenül azzal az indokkal megvádolhatják őket, hogy engedély nélkül töltöttek fel tartalmat weboldalakra.

Törökország nem egyszer blokkolta már a Twitterhez, Youtubehoz, a Facebookhoz és a VPN-szolgáltatáshoz (amellyel leplezni lehet személyek tartózkodási helyének meghatározását és ki lehet kerülni a fennálló tilalmat) való hozzáférés lehetőségét. A Wikipedia – minden nyelvű verziója – már közel egy éve elérhetetlen.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Beismerték az újságíró megölését a szaúdiak

Szaúd-Arábia szombaton beismerte, hogy Dzsamál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi főkonzulátuson - jelentette az SPA szaúdi állami hírügynökség, hozzátéve, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. Ennek némileg ellentmond, hogy Hasogdzsi halála napján 15 fős szaúdi különítmény érkezett Iszatmbulba.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás