Törökországban őrizetbe vették az Özgürlükcü Demokrasi nevű kurdbarát újság két tulajdonosát és további hét alkalmazottját a kiadvány isztambuli épületeiben szerdára virradó éjjel tartott razzia során – jelentette az Evrensel török ellenzéki napilap.
A beszámoló szerint a hatóságok mintegy két és fél órán át tartották házkutatást a nagyváros Beyoglu körzetében található épületekben. A kormánykritikájáról elhíresült Cumhuriyet török újság úgy tudja, hogy az Özgürlükcü Demokrasi szerkesztőségének és nyomdájának élére az állami vagyonkezelő, a Megtakarítási Betétbiztosítási Alap (TMSF) megbízottat nevezett ki. Az Evrensel megkereste a TMSF-et, de az nem erősítette meg az értesülést.
A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) Twitter-fiókján reagált a történtekre. Mint írták: a szabad sajtót, amelyet a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem tudott megvásárolni, nem tudott elhallgattatni, a megbízott révén igyekszik megszerezni.
„Az Özgürlükcü Demokrasit és nyomdáját, amely az igazságot juttatta el a néphez, nem lehet elhallgattatni és bezáratni” – fogalmaztak. Az Özgürlükcü Demokrasi a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bezáratott kurdbarát lapnak, az Özgür Gündemnek az utódjaként működött.
A múlt héten a kormányhoz és a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közelálló Demirören csoport megvásárolta a tekintélyes Hürriyet napilapot is birtokló Dogan Holding összes sajtóorgánumát. Az adásvétel a Hürriyeten túl a Dogan hírügynökséget, a CNN Türk hírtelevíziót, a Kanal D televíziót, és a nagyvállalat minden egyéb televízióját, újságját és folyóiratát magában foglalta. Az üzlettel a Demirören átvette a Dogan Holdingtól a legnagyobb törökországi médiacsoport címet.
A lépéssel Törökország 29 napilapjából (a sport-, a gazdasági és az idegen nyelvű újságokat leszámítva) 21 kormányközeli kézbe került. A példányszámok tekintetében a kormánypárti lapok aránya eléri a 90 százalékot is.
A 2016-os puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén több mint száz újságírót börtönbe záratott és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg, köztük kurd érdekeltségűeket is. A tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat és a hatalomátvétel támogatóit sújtották, hanem a Törökországban 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsait is.
Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezet azzal vádolja Erdogant, hogy ürügyként használta és használja fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására. Mindazonáltal a PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. Az Özgürlükcü Demokrasi elleni mostani fellépés indítéka ugyanakkor a sajtóbeszámolók alapján nem ismert.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll, a bebörtönzött újságírók számát tekintve pedig világelső.
A TV és a nyomtatott sajtó után az internet következik, a parlament nemrég fogadott el egy jogszabályt, mely engedélyezi az állami médiafelügyeletnek (RTUK) az online közvetítések felülvizsgálatát, az online sugárzott tartalmak (előfizetéses és ingyenes egyaránt) és csatornák felfüggesztésének lehetőségét, így akár a Netflix és a Youtube is felfüggeszthetővé vált.
Az RTUK irányító testületének egyik tagja, az ellenzéki Ilhan Tasci megfogalmazása szerint, a jogszabályok értelmében a magánszemélyek mentesülnek ugyan a felügyelet hatásköre alól, de ettől függetlenül azzal az indokkal megvádolhatják őket, hogy engedély nélkül töltöttek fel tartalmat weboldalakra.
Törökország nem egyszer blokkolta már a Twitterhez, Youtubehoz, a Facebookhoz és a VPN-szolgáltatáshoz (amellyel leplezni lehet személyek tartózkodási helyének meghatározását és ki lehet kerülni a fennálló tilalmat) való hozzáférés lehetőségét. A Wikipedia – minden nyelvű verziója – már közel egy éve elérhetetlen.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI / Bloomberg / Kitekintő