Orosz elnökválasztás: Putyinnak egyedül a magas részvételi arányért kell harcolnia

A Kreml a közvélemény-kutatási adatok alapján biztos lehet benne, hogy a hivatalban lévő orosz elnök a vasárnapi választáson megkapja a szavazatok több mint kétharmadát. Az igazi tét számára inkább számára az, hogy a részvételi arány meg fogja-e közelíteni ugyanezt a szintet, amit a Vlagyimir Putyin kormányzása további legitimálásához szükséges szintnek tart.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet múlt vasárnap közzétett prognózisa szerint az elnökválasztáson 63 és 67 százalék közötti részvétel várható, Putyin pedig a voksok 69-73 százalékára számíthat. Az előrejelzés szerint Pavel Grugyinyin (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) a voksok 10-14, Vlagyimir Zsirinovszkij (Liberális Demokrata Párt) 8-12, Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés) 2-3, Grigorij Javlinszkij (Jabloko) pedig 1-2 százalékát szerezheti meg, a többi három jelölt támogatottsága ennél is elenyészőbb.

A mérés kimutatta, hogy nem befolyásolta lényegesen a korábbi választói preferenciákat sem Putyin szuperfegyvereket demonstráló, a törvényhozás két háza előtt elmondott március 1-i beszéde – amelyet a kampány fő eseményének tekintenek -, sem a kommunista jelölt külföldi bankszámlái körül kirobbant botrány, sem pedig a jelöltek tévévita-sorozata, azon belül pedig Zsirinovszkij és Szobcsak sértegetős külön párbaja.

Az alapvetően a Kreml megrendelésére dolgozó FOM hétfőn ismertetett felmérése 73-75 százalékot jósolt a jelenlegi elnöknek. A legnagyobb független orosz közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont – mivel külföldi ügynökké minősítették – nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során, de a korábbi mérései nem vonták kétségbe, hogy Putyin toronymagasan a legesélyesebb a győzelemre. További adatok a választási közvélemény-kutatásokra és előrejelzésekre az urnazárás utáni exit-pollokig nem várhatók Oroszországban, a választási törvény értelmében bevezetett moratórium miatt.

Szevasztopol, 2018. március 14. Vlagyimir Putyin orosz államfõ választási kampánybeszédet tart a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatolásának évfordulója alkalmából tartott koncertek egyike elõtt Szevasztopolban 2018. március 14-én. Az oroszországi elnökválasztást március 18-án, a Krím Ukrajnától való elcsatolásának negyedik évfordulóján tartják. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

Szevasztopol, 2018. március 14.
Vlagyimir Putyin orosz államfő választási kampánybeszédet tart a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatolásának évfordulója alkalmából tartott koncertek egyike előtt Szevasztopolban 2018. március 14-én. Az oroszországi elnökválasztást március 18-án, a Krím Ukrajnától való elcsatolásának negyedik évfordulóján tartják. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

A Kreml stratégái azt szeretnék, ha a nagyarányú győzelmet magas részvételi arány is alátámasztaná, aminek elérésében azonban – mint azt a 2011-es és 2012-es választások manipulálása miatt kirobbant tiltakozások jelezték – erősen meg kell válogatniuk eszközeiket és tartózkodniuk kell a direkt hatalmi beavatkozástól, vagy éppen annak a lelepleződésétől. A voksolást ezért egyebek között folyamatos, masszív és szinte minden elérhető eszközre kiterjedő hirdetéssel próbálják meg népszerűvé tenni, bevonva a szórakoztatóipar és a sport celebritásait, az elnökválasztás alkalmából több helyen helyi jelentőségű népszavazást vagy tömegrendezvényeket tartanak, az első ízben választók pedig ajándékot kaphatnak.

Arkagyij Lobarjov, a Polgári Kezdeményezések Bizottsága elnevezésű csoport szakértője az RBK gazdasági lapnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a magas részvételi arányért történő hivatalos erőfeszítések ellen hat a választásokról a büntetettségére való hivatkozással kizárt Alekszej Navalnij által elindított bojkott-kampány. Lobarjov rámutatott, hogy a kormányzat egyes lépései éppen a részvétel elapasztása irányába hatnak. Ezek közé sorolta Navalnijnak a politikai közdelemből való kirekesztését, valamint a második helyezésre pályázó Grugyinyin vagyona körül kirobbantott botrányt.

Az RBK emellett, az elérendő cél szempontjából szerencsétlennek ítélte meg az elnökjelöltek – egyébként gyakran parttalan hangzavarba fulladó – vitáinak késő esti és kora reggeli időzítését, valamint azt, hogy azokról a hivatalban lévő államfő távol maradt. A lap szerint a kormányzat számos, a választásokkal kapcsolatos lépése az ellenérzést, a távolmaradás igényét kelti fel az ellenzéki vagy kritikus szavazókban, amit felerősítenek a bojkott-felhívások.

„Végeredményben a hatalom híveinek részvétele nő, ellenfeleinek aktivitása pedig csökken. Ennek eredménye a ‘fő jelölt’ százalékszámainak emelkedése. Lehet, hogy éppen ez a ‘részvételért folytatott közdelem’ valódi célja?” – vetette fel a kérdést az RBK.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »