Vezető orosz politikusok és tekintélyes oligarchák az amerikai feketelistán

Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta hétfőn éjfél előtt azt a listát orosz politikusokról és oligarchákról, amelyet már régóta várt tőle a törvényhozás, de amely a kongresszus elvárásával ellentétben – egyelőre – nem tartalmaz szankciókat a 114 emberrel szemben.

A kongresszus eredetileg azt kérte a Donald Trump elnök vezette kormánytól, hogy büntesse meg azokat az orosz politikusokat és oligarchákat, akiket azzal vádol, hogy beleavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba.

Az elkészült listán szerepel például Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, több miniszter – köztük a külügyekért felelős Szergej Lavrov -, Vlagyimir Putyin elnök 42 tanácsadója, valamint a titkosszolgálatok és az állami tulajdonú nagy cégek vezetői. A névsorban 96 olyan gazdag – legalább egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező – orosz van, akit az amerikai pénzügyminisztérium oligarchának minősít, közöttük a legnevesebbek: Roman Abramovics, illetve Mihail Prohorov, aki indult Putyinnal szemben a 2012-es elnökválasztáson. De az „oligarchák” között van Oleg Gyeripaszka alumíniummágnás is, aki ellen nyomozás folyik az Egyesült Államokban a Donald Trump volt kampánymenedzserével, Paul Manaforttal való feltételezett kapcsolata miatt.

A Trump-kormánynak egy tavaly megalkotott törvény alapján hétfőig kellett elkészítenie ezt az úgynevezett Putyin-listát. A pénzügyminisztérium napközben elhárított ezzel kapcsolatban minden kérdést, majd éjfél előtt 12 perccel csendben kiadta a lajstromot. A listán szerepel mintegy tucatnyi olyan orosz személyiség, akit Washington már korábban büntetett, de az új lista egyelőre semmilyen szankciót nem tartalmaz egyik rajta lévővel szemben sem.

A Fehér Ház azonban készít a kongresszus számára egy olyan, bővebb és titkos listát is, amelyen kevésbé magas rangú orosz politikusok és kisebb vagyonú oligarchák szerepelnek – közölték meg nem nevezett tisztségviselők az AP hírügynökséggel. Ezenkívül a pénzügyminisztérium a hírszerzésre támaszkodva készített egy olyan titkos listát is, amelyen olyan orosz cégek szerepelnek, amelyek legalább részben állami tulajdonban vannak.

Az AP szerint az, hogy a kongresszus szankciós lista elkészítésére kötelezte törvényben a kormányt, aggodalmat keltett a potenciálisan érintett vagyonos oroszok körében. Attól tartottak, hogy Washington akár nyíltan, akár informálisan büntetni fogja őket a globális pénzügyi rendszerben. Emiatt lázas lobbizásba kezdtek az amerikai kormánynál részben olyan törvényhozók, akik mindenképpen szerettek volna bizonyos neveket a listán látni, másrészt olyan orosz üzletemberek, akik mindenképpen el akarták kerülni, hogy felkerüljenek a listára.

A Fehér Ház felemás megoldása – van lista, de szankciók nincsenek – egyes törvényhozókat talán kielégít, de mások azzal vádolják Trump elnököt, hogy nem lép fel megfelelő szigorral az Egyesült Államok régi hidegháborús ellenfelével szemben, elnézi, amiért beavatkozik az amerikai választásokba.

Ugyanabban a törvényben, amely előírta a „Putyin-lista” elkészítését, a törvényhozás arra kötelezte a kormányt, hogy szankcionálja azokat, akik „jelentősebb” üzleteket kötnek az orosz védelmi vagy hírszerző hivatalokkal kapcsolatban álló emberekkel. Ezekről az emberekről az Egyesült Államok októberben kiadott egy másik listát.

Az amerikai kormány úgy döntött, hogy nem kell büntetnie senkit, pedig több országnak van folyamatban több milliárd dolláros fegyverüzlete Oroszországgal. Az amerikai külügyminisztérium tisztségviselői azt mondták: csupán a szankciókkal való fenyegetésnek elég nagy elrettentő ereje van, „nem kell ténylegesen kivetni büntetőintézkedéseket semmilyen jogi vagy természetes személyre”. „Úgy ítéljük meg, hogy ezek a külföldi kormányok elálltak azoktól a több milliárd dolláros fegyverüzletektől, amelyeket terveztek vagy bejelentettek Oroszországgal” – jelentette ki Heather Nauert, a külügyminisztérium szóvivője, de az AP szerint erre nem hozott fel sem példákat, sem bizonyítékokat.

Azok a cégek vagy külföldi kormányok, amelyek üzleteltek vagy üzletelnek listázott orosz jogi vagy természetes személyekkel, a lista októberi megalkotásától számítva kaptak három hónapos határidőt arra, hogy visszalépjenek az ügyletektől. A határidő hétfőn járt le. Az Egyesült Államok azonban csak azokat bünteti meg, akik vagy amelyek „jelentős tranzakcióktól” nem álltak el. Azt, hogy mi számít „jelentősnek”, soha nem határozták meg, és emiatt nem tudja senki, hogy pontosan mit szabad, és mit nem – állapította meg az AP.

Tavaly Rex Tillerson külügyminiszter egyszer azt mondta: az Egyesült Államok részben azért jár el ebben az ügyben óvatosan, mert több fontos szövetségeséről is szó van. A NATO-szövetséges Törökország például vásárol a legfejlettebb orosz rakétavédelmi rendszerből, az SZ-400-asból, Szaúd-Arábia pedig több fontos fegyvervásárlási szerződést is kötött Oroszországgal. Az AP szerint nem tudni arról, hogy bármelyik ország felmondta volna ezeket a szerződéseket, csak azért hogy ne essen amerikai szankciók hatálya alá.

A Kreml felháborodását fejezte ki

Washington de facto az Egyesült Államok ellenségének minősítette a „Kreml-listán” szereplő orosz személyiségeket, a lajstrom potenciálisan árthat az orosz cégek arculatának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov, aki maga is szerepel a felsorolásban, felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium által összeállított listát az Egyesült Államok ellenségeivel szembeni szankciós ellenintézkedésekről rendelkező törvénnyel összhangban hozták létre. A szóvivő példátlannak nevezte a jelentést, ugyanakkor közölte, hogy az orosz fél tanulmányozni fogja az amerikai listát, mielőtt további következtetéseket vonna le. Rámutatott, hogy a listával kapcsolatban Washington lebegteti a személyre szabott szankciók bevezetésének lehetőségét.

A lista közzétételére válaszul az orosz parlament három bizottsági elnöke lemondta részvételét a február 8-án tartandó hagyományos éves washingtoni nemzeti imareggelin, amelyen jelen lesz majd Donald Trump elnök. A mintegy 3 ezer fős rendezvényen az eredeti elképzelések szerint egy mintegy 70 fős orosz küldöttség jelent volna meg, köztük a Kremllel szemben kritikus hangnemet megütő Kszenyija Szobcsak elnökjelölt-aspiráns is.

Andrej Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a lista egy „oroszországi ‘ki kicsoda’-kötetre” hasonlít. A vele megegyező tisztséget viselő Dmitrij Rogozin szerint a lépéssel Washington az orosz fegyverzetek potenciális vásárlóira kívánt „ráijeszteni”, és arra akarta „kényszeríteni” őket, hogy csakis amerikai harci eszközöket vásároljanak.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a VKontaktye orosz közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Oroszországot sohasem szerették Nyugaton, de ilyen listázás még a történelem legrosszabb korszakaiban sem jutott senkinek eszébe. Hozzátette, hogy a publikáció a szerzők várakozásaival ellentétes hatást fog kiváltani, annak eredménye nem a megosztottság, hanem az összefogás lesz.

Konsztantyin Koszacsov, a parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy a lista összeállítói „lemásolták a Kreml telefonkönyvét” abbéli igyekezetükben, hogy rábizonyítsanak valamilyen „mocskot” az orosz elitre. Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke a „politikai paranoia” megnyilvánulásának minősítette az összeírást, amely aláássa az amúgy is „a legmélyebb ponton álló” párbeszéd folytatásának lehetőségét. Arra figyelmeztetett, hogy az orosz-amerikai viszony mindaddig nem tér vissza a régi kerékvágásba, amíg „az amerikai kivételesség mániákus eszméje hivatalban marad Washingtonban”.

Forrás: MTI/AP

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »