Macron: megakadályozzuk, hogy a calais-i dzsungel újjáépüljön

Emmanuel Macron francia államfő kedden megerősítette, az állam nem hagyja, hogy újjáépüljön a “dzsungel”, azaz a Nagy-Britanniába átjutni próbáló migránsok sátortábora Calais-ban. Az észak-franciaországi kikötővárosban tett látogatásán a francia elnök élesen bírálta az európai menekültpolitika ellentmondásait.

“Semmi esetre sem fogjuk hagyni, hogy a dzsungel újjáépüljön” – fogalmazott Macron a rendőri erők előtt tartott beszédében Calais-ban, ahonnan az előző francia kormány kicsit több mint egy évvel ezelőtt közel 8 ezer migránst szállított el több száz vidéki befogadó központba. “Mindent megtettünk, hogy ne lehessen illegálisan átjutni Calais-ból (Nagy-Britanniába), és az állam az illegális embercsempész-hálózatok újjászerveződését sem hagyja” – tette hozzá a francia elnök, a migránsok számára zsákutcának nevezve a La Manche csatornát.

Emmanuel Macron két nappal azelőtt látogatott el Calais-ba, hogy csütörtökön találkozik Theresa May brit miniszterelnökkel a Londontól délre található Sandhurstben. A megbeszélés egyik témája lesz a két ország közötti határőrizeti egyezmény, a Le Touquet-megállapodás esetleges felülvizsgálata. A francia elnöki hivatal január elején azt közölte, hogy a két ország vezetője a menekültválságról, és azon belül a calais-i közös határőrizet – amely egyben a schengeni övezet határa is – javításának eszközeiről is tárgyalni fog.

A francia kormány azt szeretné, ha a tavaly felszámolt táborból a britek több menekültet vennének át Franciaországtól, köztük elsősorban a kísérő nélküli kiskorúakat, valamint nagyobb összegekkel támogatnák a határőrizeti létesítmények megerősítését, az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet és a régió fejlesztését, amely a britek egyik kedvelt turisztikai célpontja. Tovább a teljes cikkre

Macron szerint meg kell erősíteni a rendőri együttműködést a brit-francia határvidéken, ahol jelenleg mintegy 4-500, elsősorban afrikai és afganisztáni illegális bevándorló tartózkodik, valamint a régió fejlesztési projektjeire létre kell hozni egy alapot.

A francia elnök élesen bírálta az európai menekültpolitikai “elégtelenségeit és ellentmondásait”, és ismételten a dublini rendszer reformját szorgalmazta. A dublini egyezmény értelmében annak az országnak kell elbírálnia egy bevándorló menekültkérelmét, ahol az illető először belépett az Európai Unió területére.

“A dublini rendszer, ahogy azt életbe léptették, tele van ellentmondásokkal” – hangsúlyozta Macron. Ugyanakkor “helyettesíteni egy olyan rendszerrel, amelyben a menekültkérelmet bármelyik államban be lehetne nyújtani, nem elképzelhető megoldás rövid távon, mert levenné a felelősséget a beléptető országokról” – tette hozzá.

“Szolidárisabb európai politikát kell szerveznünk kifelé és befelé is, vagyis több eszközt kell biztosítani a határvédelemre, több kohéziót a külső határaink védelmének politikájában” – fogalmazott.

A francia kormány új bevándorlási törvény készít elő, amelyet várhatóan áprilisban vitat meg a parlament. Az előzetes elképzeléseket számos bírálat érte jobb- és baloldalról, a Le Monde című napilap kedden élesen bírálta a kormány migrációs politikáját azzal vádolva a rendőrséget, hogy elkobozza a migránsok személyes tárgyait, felébreszti őket hajnalban és könnygázt vet be ellenük.

Emmanuel Macron a beszédében visszautasította a vádakat, de azt kérte a rendőröktől, hogy “példásan” viselkedjenek, a migránsokat segítő szervezetektől pedig “felelősségteljes” magatartást vár el. “Az irányvonal egyértelmű: mindenkinek garantálni kell a méltó és emberi ellátást, és mindenkinek gyors választ kell adnunk. De akik nem jogosultak (menekültstátuszra), meg kell oldanunk a tényleges hazajutását” – mondta Macron.

A francia elnök ígéretet tett arra, hogy ezentúl az állam fogja fedezni a migránsoknak osztott étkezések költségeit.

A kedden nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint Franciaország tavaly 262 ezer tartózkodási engedélyt állított ki külföldieknek, amely 13,7 százalékkal több, mint 2016-ban, ugyanakkor 14,6 százalékkal több illegális bevándorlót toloncolt ki.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. A brit kormány ennek fejében eddig több tízmillió euróval támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, ahol jelenleg mintegy 1130 rendőr teljesít szolgálatot.

A környéken az első hivatalos menekülttábort 2002 novemberben Sangatte üdülőfaluban számolta fel az akkori belügyminiszter, Nicolas Sarkozy. A Francia Vöröskereszt a menekülttáborát eredetileg a koszovói menekültek ellátására nyitotta meg, de az a világ minden tájáról érkező és Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé vált. A felszámolást követően azonban több százan maradtak Calais környékén, ahol 2009-ben már államfőként Nicolas Sarkozy számolta fel elsőként a “dzsungelt”. Öt évvel később a szocialista kormányzat két alkalommal is ledózeroltatta a területet, de a migránstábor minden alkalommal néhány hét alatt újjáépült.

Kapcsolódó cikkünk: Újabb dzsungeltáboroktól tart a francia kormány

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás