Dubaj, a modern közel-keleti gazdaság valódi modellje

Szaúd-Arábia egyre csak próbálja csökkenteni az olajtól való függőségét. A szomszédja ezt már rég megtette, sőt, rohamtempóban növeli egyre csak virágzó gazdaságát.

Több mint száz évig a Közel-Keletet az olajkutatás, a termelés és annak határai határozták meg. Most a régió újraszerveződik, mégpedig a fosszilis tüzelőanyagokon túlmutató törekvések szellemében. Például Szaúd-Arábiában a királyi családban történt vérfrissítés, valamint a korrupció gyökeres kiirtására vonatkozó intézkedések ugyanarról szóltak: hogy a királyság 21. századi gazdasággá váljon.

A régió olajhatalmai közül azonban Dubaj mozdult el a legtávolabb olajtermelői gyökereitől, ráadásul az 1970-es évek óta diverzifikálta gazdaságát. Az eredmény pedig: a globalizáció virágzó kapuja, amely kiváló gazdasági kilátásokkal rendelkezik.

Az Egyesült Arab Emírségek hét tagja közül Dubaj a legnépesebb, továbbá több mint 200 nemzetiség otthona, és egyre gyorsabban növekszik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mára Törökország és Szaúd-Arábia után a harmadik számú regionális turisztikai célponttá vált.

Minthogy a világ lakosságának kétharmadát tekintve nyolc repülési órán belül helyezkedik el, Dubajban található a régió legforgalmasabb nemzetközi repülőtere, továbbá az utasok számát és a személyenkénti megtett kilométer alapján számított bevételt tekintve a negyedik legnagyobb légitársasággal is büszkélkedhet. Ezen kívül itt található a világ legmagasabb épülete, a 2717 méteres Burdzs Kalifa, amely a Jebel Ali, a legnagyobb ember alkotta kikötő, és egyben a közel-kelet legnagyobb kikötője fölé emelkedik.

Az infrastrukturális fejlesztés iránti, már-már könyörtelennek mondható elkötelezettség Dubajt a Közép-Kelet pénzügyi, informatikai, ingatlanpiaci és hajózási központjává varázsolta.

1

Az évenkénti százalékos növekedés az éves GDP-ben, kép forrása: Bloomberg

Az olajtermelés, amely egykor Dubaj bruttó hazai termékének 50 százalékát tette ki, ma kevesebb, mint 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. A Bloomberg által összeállított adatok szerint 2008-ban a gazdaság átalakulása felgyorsult, amikor az olaj hordónkénti értéke 147 dollárra emelkedett, a pénzügyi válság utáni időszakban pedig folytatódott, amikor értéke 2016-ban 26 dollár alá zuhant.

Az építkezések fellendülése még akkor is folytatódott, mikor a Dubai World, az állami tulajdonban lévő holdingtársaság adósságátstrukturálási programja miatt (a vállalat 2009-ben 26 milliárd
dollár összegű, lejáró adósságára kért fizetési halasztást) az emírség fizetőképessége is veszélybe került, aminek következtében rengeteg potenciális hitelfelvevő elmenekült.

A hitelválság és az azt követő lassulás miatt Dubaj még inkább elhatározta, hogy felszámolja „olajhagyatékát”. Az energiaügyi tisztviselők ezért 2016-ban bejelentették, hogy úgy tervezik: a megújuló energiaforrások az emírség igényeinek 25 százalékát teszik ki 12 éven belül. Sejk Mohammed bin Rashid Al Maktoum, az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnöke, Dubaj Emírje egy évvel ezelőtt elmondta, hogy a megújuló energia százalékaránya 2050-re 44 százalékra emelkedik. Ekkorra Dubaj célja az, hogy energiaigényének 75 százalékát tiszta forrásokból nyerje ki.

Az emírség zöld gazdasággá történő alakításának stratégiája magába foglalja az infrastruktúra bővítésének politikáját. Még ha az olajárak 2014-ben 50 százalékkal csökkentek is, az építkezés folytatódott például az Expo 2020 világkiállításra vonatkozóan, amelynek célja, hogy bemutassa a „lehetőséget, a mobilitást és a fenntarthatóságot” többek között az oktatás, a pénzügyi tőke, a logisztika, a természeti ökoszisztémák és a biológiai sokféleség területein.

Ennek kapcsán a sejk így fogalmazott: „2020-ra mi leszünk a világ közepe.”

Mindez tükröződik a tőzsdén is, ahol Dubaj egyedülállónak számít Perzsa-öböl országai között. Történelmileg elmondható, hogy a közel-keleti vállalatok részvényárai együtt emelkednek és csökkennek a nyersolaj árával. Na, ez egyáltalán nem igaz Dubajra. 2003 óta, amikor az olaj megkezdte az ötéves szárnyalását minden idők legmagasabb szintjére, az ingatlancégek részvényeinek árfolyama és az olajárak közötti összefüggés 0,7-ről 0,3-ra csökkent.

A dubai pénzügyi piac általános indexéhez (DFMGI) 36 vállalat tartozik. 2003 óta az index ingatlan- és építőipari ágazatát alkotó hét vállalat 789 százalékos teljes hozamot ért el, szemben az átlagos 417 százalékkal. A Perzsa-öbölben más piac meg sem közelíti meg a dubai ingatlanpiac teljesítményét.

Dubai tehát mára már készen áll, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat országának növekedési vezetője legyen, lévén a Bloomberg közgazdászai 3 százalékos, vagy annál nagyobb GDP növekedést várnak tőle idén és 2019-ben is.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás