Míg Trump önti a pénzt a hadseregbe, Putyin okosabban taktikázik

Az orosz hadsereget talán kevésbé támogatja anyagilag az állam, mint az amerikait, viszont Oroszország sokkal jobban alkalmazkodott a modern konfliktusokhoz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, a szokásos év végi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Oroszország anélkül kívánja szavatolni saját biztonságát, hogy hagyná magát belerántani egy fegyverkezési versenybe.

Ez egy végtelenül egyszerű válasz egy politikustól, aki épp választási kampányt akar indítani (Putyin márciusban újraválasztására készül, anélkül, hogy bárki másnak is lenne esélye). A lényegesebb kérdés, amit fel kell tennünk az, hogy hogyan lehetséges, hogy egy viszonylag csekély és csökkenő katonai költségvetés mellett (az orosz katonai büdzsé mintegy 46 milliárd dollár volt 2017-ben) Oroszország még mindig félelmetes katonai riválisa az USA-nak, amelynek hatalmas és növekvő költségvetése közel 700 milliárd dollárt tett ki idén?

A két ország jól kiegyenlített, elrettentő nukleáris ereje már önmagában elegendő ok a közvetlen konfrontáció elkerülésére. De ezt tegyük is félre. A nagy különbség, hogy Putyin valószínűleg sokkal jobban kiismeri magát a modern katonai kihívások világában, mint Trump és az amerikai törvényhozók, továbbá és az orosz tekintélyelvű rendszer egyszerűen hatékonyabb a katonai felosztások esetében.

Az orosz védelmi kiadások mértéke ráadásul megtévesztő. Az ország sokkal militarizáltabb, mint amit ezek az összegek sugallnak. Ezzel szemben Trump túlzásba vitt katonai pénzköltése, amely szükségessé teszi a védelmi kiadásokra vonatkozó korlát feloldását, kétséges és elavult válasz a csökkent globális biztonságra.

A világ legerősebb hadseregének megőrzésének költségei mellett a washingtoni Center for Strategic and International Studies szerint az Egyesült Államok 2001 óta legalább 2 billió dollárt költött háborúkra. De a kevésbé átlátható költségek miatt – mint a veteránok ápolása és rehabilitációja, a Védelmi Minisztérium alap költségvetésének növelése, valamint a védelmi kiadások fedezésére szánt adósság kamata – ez az összeg legalább 4 billió dollárra rúg.

Az afgán konfliktus például legalább 840 milliárd dollárt tett ki, ami több mint négyszerese Afganisztán 2001 és 2017 közötti összesített GDP-jének. Mivel az Egyesült Államok 2018-as védelmi költségvetése további forrást különít el a 3500 fős afganisztáni csapatnövelésre, az évek során felmerülő hatalmas ráfordítások eredményei egyértelműen nem optimálisak.

Amit az USA nem ismer fel, az az, hogy a mai háborúkat nem hatalmas pénzekkel vívják. Az ellenfelek többnyire kicsi, agilis erők, amelyek nem rendelkeznek olyan erőforrásokkal, mint a nemzetállamok. Az ilyen jellegű harcok a helyismeret, a csak a konfliktus fontos pontjain alkalmazható brutális erő, valamint a partizánharcosok vállára történő konfliktusáthelyezés képességének kombinációját igényli.

Oroszország folyamatosan csökkentette védelmi költségvetését, míg részt vett a szíriai háborúban. A Yabloko ellenzéki párt korábban 2,4 milliárd dollárra becsülte a 2015 szeptembere óta a szíriai műveletekre fordított összeget; ez körülbelül mindössze 4 százaléka az Egyesült Államok által a tengerentúli készenléti műveletekre elkülönített pénznek, méghozzá kizárólag 2017-ben. És mégis, az eredmények önmagukért beszélnek.

Az Egyesült Államok védelmi költségvetése természetesen egy hatalmas belföldi ipart táplál; még egy indirekt amerikai szerepvállalás is megemeli a főbb védelmi vállalatok árait. Ezzel szemben Oroszországban a legnagyobb cégek állami ellenőrzés alatt állnak: sokkal kisebb a lobbizás, továbbá az orosz kormány elég rövid pórázon tartja őket, bár a katonai beszerzési döntések közül néhány fejlesztést szolgál, nem pedig védelmi célokat. Egy ilyen felállás, amely a legtöbb iparágban nem lenne hatékony, ebben az esetben valószínűleg csökkenti a pazarló kiadásokat.

Ez alapján, relatív értelemben Oroszország többet költ a hadsereggel kapcsolatos funkciókra, mint az USA. Trump költségvetési javaslata 71,8 milliárd dollárt osztott ki a Belbiztonsági Minisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak. Ehhez vegyük hozzá a védelmi kiadásokat, és a teljes biztonsági költségvetés 764 milliárd dollárra emelkedik, ami kevesebb, mint 19 százaléka a teljes szövetségi kiadásnak. Oroszország a szövetségi költségvetés 29 százalékát költi a védelemre és a hazai biztonságra. Továbbá valószínűleg ez nem az összes biztonsági vonatkozású ráfordítás, mivel részben még az orosz oktatási és fejlesztési kiadások is katonai célokat szolgálhatnak.

Ha belegondolunk, elég szomorú dologról van szó: Oroszország egyszerűen megtaníthatná a világnak, hogyan kell hatékonyan költeni a több mint megfelelő védelemre, ezzel szemben azonban inkább fegyverkezési versenyt folytat saját fejlődése ellen. Évek óta alulfinanszírozza az olyan területeket, mint az oktatás és az egészségügy, aláaknázva azt, amit Putyin mondott a sajtótájékoztatón az ország jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről („rugalmas, technológiaalapú, rendkívül produktív”).

Kapcsolódó cikkünk: Putyin katonai stratégiája átgondoltabb mint elődjeié

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Messzebbre szállnak az új iraki rakéták

Irán 700 kilométerre növelte föld-víz típusú hadászati ballisztikus rakétáinak hatótávolságát - közölte egy magas rangú iráni katonai tisztviselő kedden. Teherán azzal fenyegetőzik, hogy ha Washington korlátozni próbálja olajkivitelét, káoszba fogja taszítani a Hormuzi-szoroson át a Perzsa-öböl felé tartó olajszállítást.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás