G20: kompromisszumos zárónyilatkozat született

Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.

  • A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.
  • A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a “legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga “Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.
  • A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is.
  • A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 milli dollárt ajánlott fel.

Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy “együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” – mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell “emancipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. “Nekünk európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának” – mondta.

A kancellár védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.

Kapcsolódó cikkünk: G20: Merkel nyomás alatt, Putyin bizakodó

Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan. Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A csúcsértekezlet után tartott záró sajtótájékoztatóján Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.

Szeptemberben ideiglenesen hatályba lépnek a CETA rendelkezései

Szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lépnek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) rendelkezései – jelentette be közös közleményben a két fél, miután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Hamburgban a G20-csoport csúcstalálkozójának alkalmából szombaton megbeszélést tartott.

A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.

Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz.

A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.

A CETA a várakozások szerint a vámok, valamint a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában egyaránt. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Forrás: MTI/Reuters/AFP/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

cdu-csu-spd

Újra a nagykoalíciónak áll a zászló Németországban

Egyre többen állnak ki a nagykoalíció folytatása mellett a Német Szociáldemokrata Pártban, hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások kudarca új helyzetet teremtett, amelyben már nem lehet elutasítani a kormányzást az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió szövetségével.

Read More »
epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »