Dánia: jöhetnek a bevándorlók, amennyiben dolgozni akarnak

A nacionalisták által rájuk nehezedő nyomás miatt az egymást követő dán kormányok „rövid pórázon tartották” a bevándorlást, ám most – a potenciális munkaerőhiánnyal szembesülve – rájöttek, hogy lényegesen több külföldi munkavállalóra van szükség az országban.

Dánia mindeddig szigorú bevándorláspolitikájáról volt ismert: világszerte nagy port kavart például, mikor a menekültekre vonatkozó szabályok szigorításáról döntöttek, hogy az ország kevésbé legyen vonzó a menedékjogi kérelemért folyamodók számára. Ezenkívül már 2015-ben munkaközpontúvá alakították az integrációt. Ennek részeként a menekülteknek dolgozniuk kell az államtól kapott pénzügyi ellátásért cserébe.

  • A szigorításokról:
  • a hatóságok elkobozhatják a 10 ezer dán koronát (1340 eurót) meghaladó készpénzt és az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, a menekültek ellátásának finanszírozására,
  • megszigorítják a családegyesítés feltételeit,
  • rövidítik a tartózkodási engedélyek időtartamát.

A minisztérium korlátozásai, melyek hatalmas mennyiségű jóléti adatra támaszkodnak, arra törekszenek, hogy kemény tényeket szolgáltassanak egy olyan – gyakran érzelmi alapokon nyugvó – vitához, amely kulcsszerepet játszott az európai, amerikai és közel-keleti választási kampányokban.

Dánia következtetése elég egyszerű: még a legalacsonyabban fizetett teljes munkaidős állás is elegendő ahhoz, hogy egy képzetlen menekült az adóhivatal barátjává váljon. Az ország számára az áttörési pont az, mikor egy migráns eléri az évi 200 000 koronás (28 540 dolláros) fizetést: ehhez pedig elég heti 40 órát dolgozni minimálbérért.

„Bárki jöhet, aki dolgozni akar”

Alább három diagramban mutatjuk be, hogy a dánoknak fontosak és hasznosak a dolgozni vágyó külföldiek, akik már eddig is nagyban hozzájárultak az ország gazdaságához. Viszont nem véletlen, hogy miért szigorították ilyen mértékben a menekültekre vonatkozó szabályokat.

Illusztráció: Bloomberg

Illusztráció: Bloomberg

Az első diagramon jól látszik, hogy a gazdasági migránsoktól vagy a konfliktusoktól menekülő menedékkérőktől eltérően a fejlett gazdaságokból származó külföldiek a kezdetektől fogva nettó befizetők, mivel eleve dolgozni jönnek az országba. De a minisztérium egy lépéssel továbbgondolta a helyzetet, és számos olyan előrejelzést készített, amely az alábbiakra épül:

  1. milyen bevándorlók járulnának hozzá a gazdasághoz, ha a dánokhoz hasonlóan integrálódtak a munkaerőpiacra,
  2. milyenek lennének a hozzájárulások hasonló készségek feltételezésével.

Ezeket a rózsaszín, illetve a fekete oszlopok mutatják, melyek alapján látható: a nem-nyugati országokból érkezőkre gyakorolt hatás megdöbbentő.

„Nagyjából elmondható, hogy a nyugati országokból származó bevándorlás segíti az államháztartást, míg a nem-nyugati lakosok bevándorlása költségeket jelent. De természetesen nem arról van szó, hogy inkább egy csoportot vagy egy másik csoportot részesítünk előnyben” – mondta Kristian Jensen pénzügyminiszter.

A minisztériumi számítások szerint a bevándorlók dánokéhoz hasonló munkaerőpiaci részvételére és képzettségi szintjére történő emelése évente akár 20 milliárd koronával (3 milliárd dollárral) is hozzájárulhatna az államháztartáshoz, amely majdnem megegyezik Dánia idei nettó hitelfelvételi követelményével.

Illusztráció: Bloomberg

Illusztráció: Bloomberg

A második diagram a nem uniós állampolgárok nemzetisége szerinti lebontást mutatja. Fontos megjegyezni, hogy a minisztérium szerint a fő tényező, amely meghatározza, hogy egy adott csoport milyen mértékben járul hozzá a gazdasághoz, az, hogy mennyi ideje élnek az országban. Ugyanis ahogy a külföldiek fokozatosan beilleszkednek a munkaerőpiacra, a kedvezményezettekből befizetők lesznek.

A menedékkérők általában nagyobb hatást gyakorolnak az államháztartásra, mivel lakhatásra, munkahelyi tréningre és nyelvi oktatásra egyaránt szükségük van. Ez megmagyarázza, hogy a szírek – akiknek száma 2014 óta drasztikusan megemelkedett – miért kerülnek ennyibe az államnak.

Illusztráció: Bloomberg

Illusztráció: Bloomberg

A harmadik diagram a menedékkérők foglalkoztatási arányát mutatja, miután egy vagy két évig az országban tartózkodtak. Látható, hogy míg 2014 első negyedévében csak a menekültek 6,9 százaléka talált munkát 12 hónap ott-tartózkodás után, addig 2016 végére ez az arány 14,2 százalékra emelkedett.

Dánia szerint az adatok azt mutatják, hogy a bevándorláspolitikájuk hatékonyan működik. Most csak az a feladat – lévén a dán gazdaság most teljes foglalkoztatottsággal néz szembe –, hogy a kormány megtalálja a szakképzett munkavállalók bevonzásának módját.

„A bevándorlás jó üzletet jelenthet az államháztartás számára mindaddig, amíg az emberek dolgozni akarnak” – mondta Jensen. „Ha a bevándorlás nem veszi figyelembe a munkaerőpiacot, ez rossz üzlet.”

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »