Az EU továbbra is támogatja a nyugat-balkáni országokat

Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtöki koszovói látogatásán hangsúlyozta, hogy Németország tartja magát korábbi ígéretéhez, és az Európai Unió kapui továbbra is nyitva állnak valamennyi nyugat-balkáni ország előtt.

Gabriel elmondta, megérti, hogy a térségben sokan úgy érzik, az európai integráció folyamata nem halad elég gyorsan. Annak érdekében, hogy ne veszítsék el az Európába vetett hitüket, az infrastruktúra fejlesztésével lehetne javítani az életkörülményeken. “A teljes jogú tagság eléréséig hátralévő időben ebben a tekintetben többet tehetünk” – fogalmazott a német külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel.

“Európának ez pénzbe fog kerülni. De őszintén szólva ez jutányosnak tekinthető, ha összevetjük azzal, mekkora árat kellene fizetnünk, ha ismét kitörnének a régi konfliktusok” – mondta Gabriel. Kiemelte, az uniós tagsághoz elengedhetetlen, hogy Koszovó és Szerbia között “békés, elfogadható kapcsolat” álljon fenn.

A német külügyminiszter azt is szorgalmazta, hogy a pristinai törvényhozás hagyja jóvá a Montenegróval kötött határszerződést, lehetővé téve ezzel a vízumliberalizációt.

A Nyugat-Balkánon Horvátország és Szlovénia már az EU teljes jogú tagja. Szerbiával, Montenegróval, Macedóniával és Albániával már folynak a csatlakozási tárgyalások, míg Koszovó és Bosznia-Hercegovina potenciális tagjelöltek.

Az is kiderült, mitől függ Szerbia uniós tagsága

Sigmar Gabriel balkáni körútja során szerdán Szerbiában járt, ahol Aleksandar Vucic szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Németország támogatja Szerbia európai integrációját, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, mikor válhat a nyugat-balkáni ország az Európai Unió teljes jogú tagjává, mert ez számos tényezőtől függ, például a Koszovóval fenntartott viszony rendezésétől is.

A német diplomácia vezetője kiemelte: Belgrádnak folytatnia kell a megkezdett gazdasági reformokat, hogy még több befektető érkezzen az országba, és mindenképpen rendeznie kell a viszonyát egykori déli tartományával. Hozzátette, hogy Szerbia a nyugat-balkáni térség stabilitásának egyik alappillére, mindazonáltal arra kell törekedni, hogy a régió országai között ne éledjenek újra a múltból (a délszláv háborúból) eredő feszültségek.

Gabriel gratulált Vucicnak ahhoz, hogy április 2-án Szerbia köztársasági elnökévé választották, ez azonban megfogalmazása szerint óriási felelősséggel is jár, mert elnökként folytatnia kell a gondok kormányfőként megkezdett kezelését, és a “fájdalmas” reformok végrehajtását.

Kapcsolódó cikkünk: Nem szűnt meg a feszültség a szerb elnökválasztás ügyében

Aleksandar Vucic kiemelte, hogy Belgrád továbbra is a stabilitás kulcsszereplője szeretne lenni a térségben. Mint mondta: Szerbia is tisztában van azzal, hogy milyen feladatok állnak még előtte a teljes jogú EU-tagság elnyeréséig, például csökkenteni kell a munkanélküliséget, javítani kell az életszínvonalat, és erősíteni a jogállamiságot.

Forrás: MTI/Reuters/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek