Kelet-Európában és a kiberbiztonság terén erősít a NATO

A NATO kémelhárító különítményt szeretne alakítani a román fővárosban, valamint hárommilliárd eurót fordít a műholdas kommunikáció és a kiberbiztonság fejlesztésére.

A bukaresti parlament hozzájárulását kérte Klaus Iohannis román államfő hétfőn ahhoz, hogy a NATO kémelhárító különítményt alakíthasson a román fővárosban. A katonai alakulat – amelynek létszámáról nem közöltek részleteket – a NATO újonnan alakult, délkelet-európai hadosztály-parancsnoksága mellett fog működni, amelyet tavaly avattak fel Bukarestben, az észak-atlanti szövetség ugyanis maga akar gondoskodni a vezénylési és ellenőrző struktúráival kapcsolatos kémelhárítási teendőkről.

A román államfő a parlamenthez intézett levelében rámutatott: a bukaresti kémelhárító különítmény létrehozása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a NATO a térségben észlelt biztonsági kihívásokra válaszolva javítani akarja reagáló képességét a délkeleti szárnyon.

Március 31-re hozták előre a NATO-országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóját, így Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője is részt vesz azon – közölte hétfőn az észak-atlanti szövetség. A tanácskozást eredetileg április 5-6-ra tervezték, később azonban kiderült, hogy Rex Tillerson ebben az időpontban nem tud részt venni az ülésen. Az amerikai külügyminiszter esetleges távolmaradása sajtóhírek szerint aggodalmakat keltett a szövetségesek körében, különösen annak fényében, hogy Tillerson hamarosan Oroszországba látogat.

A NATO kémelhárítási különítményének Bukarestbe telepítését előzőleg mind a NATO illetékesei, mind a román legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyta, mivel azonban Románia területén csak a törvényhozás engedélyével hozható létre idegen katonai támaszpont vagy idegen katonai parancsnokság, az elnök kérését a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

A NATO az ukrajnai válságra reagálva már a 2014-es walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében a térség több országában úgynevezett integrációs egységek (NFIU) alakultak a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült.

A tavalyi varsói csúcson az Oroszországtól tartó tagállamok kezdeményezésére a NATO keleti és déli szárnyának további erősítésére vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, Romániában pedig a tervek szerint egy nemzetközi összetételű dandárt hoznak létre.

A Wall Street Journal eközben arról számolt be, hogy az új típusú fenyegetésekre válaszul a NATO hárommilliárd eurót fog fordítani a műholdas kommunikációs rendszerek és a kiberbiztonság fejlesztésére.

Az újság bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy 1,7 milliárd eurót költenek műholdak fejlesztésére, amely hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a szövetséges csapatok, hajók és pilóta nélküli repülőgépek között. Szakértők szerint a műholdak fejlesztésére részben a Global Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgépek szolgálatba állítása miatt van szükség – az újabb generációs drónokat idén vagy a jövő év elején állítják hadrendbe az olaszországi Signonellában.

A rakétavédelmi komplexumok működését is irányító számítógépes rendszerek fejlesztésére 800 millió eurót, biztonságosabb mobilkommunikációs eszközökre 180 millió eurót, a kiberbiztonság erősítésére pedig 71 millió eurót fordítanak a tervek szerint.

A névtelenséget kérő tisztségviselők elmondták, a hivatalos bejelentés áprilisban várható, ezután kezdődhet meg a pályáztatás, amelyen majd várhatóan olyan cégek vesznek részt, mint az európai Airbus vagy az amerikai Raytheon és Lockheed Martin. Biztonságpolitikai elemzők szerint a fejlesztések iránya jól jelzi a kiberhadviselés növekvő fontosságát.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »