A NATO békíteni próbálja Ausztriát és Törökországot

Diplomáciai jellegű vitájuk rendezésére szólította fel Törökországot és Ausztriát pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken koppenhágai látogatásán.

Kijelentette, a vita „szerencsétlen helyzetet teremt, és azt jelenti, hogy számos együttműködési programot emiatt nem lehet elindítani”. Nyomatékosan sürgette a feleket, hogy oldják meg vitájukat, hogy ne legyen kedvezőtlen hatása az együttműködésre.

Ausztria, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek, de együttműködik vele, tavaly élére állt azoknak a felszólításoknak, hogy állítsák le a Törökországgal folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Egyben élesen bírálta az ankarai vezetésnek a 2016. júliusi puccskísérletre adott válaszlépéseit, amelyek nyomán a török hatóságok tízezreket börtönöztek be. A Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről szóló április 16-i népszavazással összefüggésben tervezett népszavazási kampány nagygyűléseit Ausztria lemondta.

Decemberben az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg a júliusi törökországi puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt, a képviselők az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.

Az EP állásfoglalása jogilag ugyan nem kötelező érvényű, mégis komoly felháborodást váltott ki Ankarában. Recep Tayyip Erdogan török elnök már akkor arra figyelmeztetett: ha az Európai Unió még továbbmegy a parlamenti határozatnál, akkor országa megnyitja a határokat az ott tartózkodó menekültek előtt.

Törökország a napokban lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként.

Ankara lépése a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/Kitekintő

Friss hírek