Diplomáciai jellegű vitájuk rendezésére szólította fel Törökországot és Ausztriát pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken koppenhágai látogatásán.
Kijelentette, a vita „szerencsétlen helyzetet teremt, és azt jelenti, hogy számos együttműködési programot emiatt nem lehet elindítani”. Nyomatékosan sürgette a feleket, hogy oldják meg vitájukat, hogy ne legyen kedvezőtlen hatása az együttműködésre.
Ausztria, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek, de együttműködik vele, tavaly élére állt azoknak a felszólításoknak, hogy állítsák le a Törökországgal folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Egyben élesen bírálta az ankarai vezetésnek a 2016. júliusi puccskísérletre adott válaszlépéseit, amelyek nyomán a török hatóságok tízezreket börtönöztek be. A Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről szóló április 16-i népszavazással összefüggésben tervezett népszavazási kampány nagygyűléseit Ausztria lemondta.
Az EP állásfoglalása jogilag ugyan nem kötelező érvényű, mégis komoly felháborodást váltott ki Ankarában. Recep Tayyip Erdogan török elnök már akkor arra figyelmeztetett: ha az Európai Unió még továbbmegy a parlamenti határozatnál, akkor országa megnyitja a határokat az ott tartózkodó menekültek előtt.
Törökország a napokban lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként.
Ankara lépése a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI/Reuters/Kitekintő