Az Északi Áramlat-2 Ukrajnának fájhat a legjobban

Nincs jó hétvégéje Ukrajnának, amellett, hogy az orosz elnök hozott egy Ukrajna szempontjából aggasztó rendeletet, Sigmar Gabriel német külügyminiszter kiállt az Északi Áramlat-2 gázvezeték kiépítése mellett, ami az ország pénzügyeit jóval nehezebbé teheti.

A földgázpiac liberalizációjának visszafordítására irányulnak azok a támadások, amelyek ellenzik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését – mondta a vitatott beruházással kapcsolatban Sigmar Gabriel német külügyminiszter szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt – hangoztatta a szociáldemokrata (SPD) politikus válaszul a német ellenzéki Zöldek egyik európai parlamenti képviselőjének, Reinhard Bütikofernek egy kérdésére. Bütikofer azt firtatta, hogy a berlini vezetés elköteleződése Európa egysége mellett érvényes-e az Északi Áramlat-2 vezetékre is, amelyet Németország keleti szomszédjai elvi jelentőségű és a biztonságukat fenyegető ügyként fognak fel.

A politikának nem üzleti döntésekbe kell beleszólnia, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről kell gondoskodnia, amelynek révén „senki sem zsarolhat minket”, az Európai Uniót. Ez azt jelenti, hogy a földgázvezeték-hálózat fejlesztésével, a diverzifikáció erősítésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás – fejtette ki Sigmar Gabriel. Hozzátette: Északi Áramlat-2 megépítése körül Oroszországgal kapcsolatban folytatott viták lényegében a piaci liberalizáció felszámolásáról szólnak, időnként pedig az úgynevezett harmadik uniós energiapiaci csomag olyan értelmezéséről, amely a jogszabályok megkerülésével, kijátszásával határos.

Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) vesz részt.

Az Északi Áramlat-2 megépítésének tervét az EU-ban kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) – álláspontjuk szerint kérdéses, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.

Ugyanakkor a beruházás megvalósításával a legtöbbet Ukrajna veszítene, ugyanis ez esetben minimálisra csökkennének – legrosszabb esetben teljesen megszűnnének – a tranzitországként beszedett bevételei. Az ukrán Naftogaz vezérigazgatója szerint évente 2 milliárd dollárral kevesebb tranzitdíj folyna be az Északi Áramlat-2 üzembe állításával, ami Ukrajna költségvetésének mintegy 6 százalékát teszi ki.

Forrás: MTI / Reuters

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »