Már csak az INA visszavásárlásában bízhatnak a horvátok

Sok évnyi huzavona után végre pont kerülhet a MOL-INA sztori végére, a horvátok által 2014-ben indított válaszottbírósági eljárás során ugyanis a MOL számára kedvező ítélet született.

A horvát fél részéről egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés, de a Mol – ahogy korábban – most is nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra. Így reagált a Mol-csoport vasárnap az MTI-nek annak kapcsán, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján Zágrábban bejelentette: Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól. A horvát kormány azután döntött az INA-részvényeinek visszavásárlásáról, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni döntőbírósági eljárást.

Andrej Plenkovic elmondta: a genfi döntőbíróság szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítási jogait, ezért a bíróság nem semmisíti meg a 2009-ben kötött megállapodást a Mol és a horvát kormány között.

A Mol-csoport vasárnapi közleményében azt írta: megkapták a nemzetközi választottbíróság döntését. A döntés  abban a választottbírósági perben született, amelyet Horvátország indított a Mol Nyrt. ellen 2014-ben. A Nemzetközi Választottbíróság úgy rendelkezett, hogy Horvátországnak a “vesztegetésre, a vállalatirányítási jogokra és a 2003-as részvényesi szerződés megszegésére vonatkozó követeléseit” elutasítja.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A közlemény szerint a horvát miniszterelnök bejelentéséről a MOL a sajtóból értesült de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás keretében a főügyészség a beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve megállapította, hogy a Mol és annak vezetői részéről senki nem követett el bűncselekményt, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.

2013-ban egy magyar bírósági állásfoglalás is elutasította Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását. 2016 októberében Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója végleg lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot.

A horvát kormány 2014-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Azt szerették volna, ha részben semmissé nyilvánítanák azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban és átvette a horvát vállalat gázüzletágát.

A horvát kormány azt állította: a részvényesi szerződés első kiegészítése jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen eszközökkel jutott hozzá. Zágráb ezért az eredeti állapot helyreállítását vagy a szerinte a Mol által szerzett jogtalan előny megtérítését követelte. A horvát kormány továbbá azt állította, hogy a MOL nem teljesítette kötelezettségét, és nem korszerűsítette a rijekai és a sziszeki finomítót.

2016 decemberében az Európai Bizottság (EB) az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítására szólította fel Horvátországot, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A testület úgy véli: az ilyen kivételes hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.

A Bizottság most két hónapot adott Zágrábnak, hogy megoldja a problémát, ellenkező esetben az ügyet átadja az Európai Bíróságnak.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Kína szemet szemért alapon válaszolna az amerikai védővámokra

Zsarolásnak és szélsőséges nyomásgyakorlásnak minősítette a kínai kereskedelmi minisztérium Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint további 200 milliárd dollárnyi értékű kínai termékre készül 10 százalékos pótlólagos vámot kivetni. Kedden kiadott közleményében a minisztérium leszögezte, hogy átfogó intézkedésekkel határozottan visszavág, ha Trump elnök valóra váltja fenyegetését.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás