Alapjaiban rossz az EU költségvetése

Több pénz jut jövőre a migrációs válság kezelésére és az EU innovációs programjára. A Tanács és az Európai Parlament szombatra virradóra elvi megállapodásra jutott a 2016-os büdzséről. Az EP költségvetési szakbizottságának elnöke szerint a 2013-ban elfogadott hétéves pénzügyi kerettel nem lehet a jelenkor kihívásait kezelni: megérett az idő a keretköltségvetés gyökeres felülvizsgálatára.

Három nappal a határidő lejárta előtt, szombatra virradóra megállapodtak a tagállamok az Európai Parlamenttel a jövő évi uniós költségvetés kiadási oldalának sarokszámairól.

Elsősorban a menekültválsággal összefüggő pótlólagos finanszírozási igények miatt jövőre az az egészen ritka helyzet áll elő, hogy a 2016-os büdzsében a pénzügyi kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések túlszárnyalják az Európai Bizottság által előterjesztett költségvetési tervezet sarokszámait.

A Bizottság által javasolt 153,5 milliárd euróhoz képest a tagállamok és az EP között szombatra virradóra nyélbe ütött alku értelmében jövőre 155 milliárd euró lesz a pénzügyi kötelezettségvállalás szintje (vagyis 1,5 milliárddal több az eredeti javaslatnál). A tényleges kifizetésekre pedig a tervezetben javasolt 143,5 milliárd eurónál 400 millió euróval magasabb lesz a tényleges kifizetések szintje (143,89 milliárd euró).

„A költségvetésről szóló megállapodás az EU-n belüli és a harmadik országok iránti szolidaritás konkrét kifejeződése” – jelentette ki Pierre Gramegna, a Tanács nevében tárgyaló luxemburgi pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy a büdzsé biztosítja a forrásokat az EU számára a növekedés élénkítésére, a munkahelyteremtésre és a migrációs válság kezelésére. Továbbá elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható eseményekre történő reagálásra.

Másképpen látja a helyzetet Jean Arthuis, az EP költségvetési bizottságának elnöke. „A költségvetési hatóság két ága határidőre tető alá hozta ugyan az alkut, de egy dologra nem árt odafigyelni: jövőre a hétéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló minden eszközt ki fogunk meríteni, és még azon is tovább fogunk terjeszkedni” – figyelmeztetett.

„A rendkívüli körülmények rendkívüli forrásokat követelnek. De, én attól tartok, hogy a rendkívüli körülmények nem múlnak el, és az EU-költségvetést jelenlegi formájában már a törésponton túlfeszítettük. A 2013-ban rögzített hétéves keretköltségvetés nem képes többé a jelenkor kihívásainak a kezelésére. Megérett a helyzet a totális felülvizsgálatára” – jelentette ki a korábbi francia pénzügyminiszter, aki a liberálisok frakciójában ül.

A Tanács tájékoztatása szerint a migrációs krízisre adandó válaszként a tagállamok és az EP több mint két milliárd euróval megemelték 2016-ra a pénzügyi kötelezettségvállalás mértékét, hogy sürgősségi támogatást nyújthassanak a válság által leginkább érintett tagállamoknak; a legtöbb menekültet befogadó harmadik országoknak, és hogy növeljék a humanitárius segélyek mértékét.

Az EU kutatási keretprogramjára, a Horizon 2020-ra fordított kiadások (pénzügyi kötelezettségvállalás formájában) jövőre elérik a 9,54 milliárd eurót, ami 31,8 millió eurós növekedés a Bizottság által készített büdzsétervezethez képest.

Az alku része a fiatalok foglalkoztatására irányuló kezdeményezés pénzügyi támogatása, továbbá egy 698 millió eurós csomag, amit az orosz embargó meghosszabbítása miatt veszteségeket szenvedő agrártermelők megsegítésére, valamint a tej-, és a sertéshús-ágazatot sújtó válság enyhítésére fordítanak.

A megállapodásban az EP vállalta, hogy 2019-ig végrehajtja azt az 5 százalékos létszámcsökkentést, amiről még 2013-ban egyeztek meg az intézmények eredetileg 2013 és 2017 közötti végrehajtással. A létszámcsökkentés nem érinti majd ugyanakkor a politikai pártoknál meglévő ideiglenes állásokat és posztokat.

A Tanács november 24-én üti rá a pecsétet a jövő évi költségvetésről kötött megállapodásra, az EP pedig november 25-én végszavaz a 2016-os büdzséről.